Önkormányzati outsourcing

Outsourcing önkormányzatoknak, távközlés, informatika — e címmel tartottak konferenciát. októberben Székesfehérvárott. Baitz Andor kormányfőtanácsos (MEH) előadásában áttekintette az outsourcing (forráskihelyezés) történetét és nemzetközi modelljeit a közigazgatás és területfejlesztés területén. Ugyancsak kormányzati oldalról, a Külügyminisztériumból érkezett Zupkó Gábor. Szerinte az állami, önkormányzati feladatok vállalatba adásának korlátai, veszélyei miatt az outsourcingmódszerek nem mindig jelentenek megoldást. Csak abban az esetben, ha a szolgáltatás összköltsége nem nő, minősége javulhat, és a magánmonopólium kialakulása elkerülhető. A cégek képviselői az outsourcing előnyeivel és a lehetséges buktatókkal szembesítették a hallgatóságot, többek között felhívták a figyelmet arra, hogy a veszélyek megfelelő szerződéssel csökkenthetők. Egy lehetséges szolgáltatás az önkormányzatok részére az internetes tájékoztatás, publikáció és ügyintézés, amelyet portálon valósíthatnak meg. A portál technológiai hátteréről is képet kaptak a megjelentek. Nemzetközi tapasztalatokról szólva elhangzott, hogy a szolgáltatás minimum öt-tíz éves szerződéssel eredményes. Képet kaptak az érdeklődők az informatikai projektek finanszírozási lehetőségeiről az önkormányzatoknál, a különféle outsourcingkonstrukciók jellemzőiről és javasolt alkalmazási területeiről, a szolgáltatás mérési lehetőségeiről. Egyik hasznos összefoglaló a szerződéstípusokról, a bennük rejlő vevői—szállítói kockázatmegosztásról szólt.
Fekete Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának főosztályvezetője — korábban polgármester is volt — ismertette a polgármesteri hivatal informatikai üzemeltetési feladatait, mintaértékű fejlesztéseket mutatott be, és kitért a Széchenyi-terv pályázataira. Véleménye szerint az önkormányzatnál az informatikai feladatok ellátásában majdnem mindent ki lehet helyezni, kivéve az adatgazda feladatkört. Nem érdemes viszont olyan területen fejleszteni, ahol még nincs végleges jogszabály, vagy hardvert vásárolni, ha nincs alkalmazás. Az outsourcing szolgáltatás esetében különbséget kell tenni a nagy önkormányzatok és a sok kis önkormányzat esetében kialakítható megoldások között.
A Széchenyi-tervben is támogatni kívánja a kormány az önkormányzati portálok fejlesztését, tervek szerint a jövőben ajánlásokat adnak ki, és irányadó szabványokat neveznek meg. Az még nem dőlt el, hogy minisztériumon belüli vagy kívüli szervezet végzi majd az alkalmazások minősíttetését. Hozzászólásként elhangzott, hogy a kormányzat által is követendő útnak megjelölt outsourcing mint korszerű technológia és szolgáltatás nehezen egyeztethető össze a TÁKISZ-os, FÁKISZ-os programokkal.
KÜLFÖLDI MEGOLDÁSOK
Nyolc évvel ezelőtt az USA távközlési és számítógépes cégeinek mintegy negyven százaléka, a félvezetőgyártók harmada adta ki informatikai feladatai ellátását költségcsökkentés miatt külső cégeknek. A teljes outsourcinggal azonban többnyire nem volt elégedett a megbízást adó vállalat. Napjainkra a részleges, úgynevezett „szelektív outsourcing” elterjedése a jellemző.
Franciaországban, ahol több mint harmincezer önkormányzat működik, a településüzemeltetési feladatokra nagyvállalatok szerveződtek. A francia modell tanulságát az itt kiépült jogi rendszer jelentheti. Ausztráliában az ottani outsourcingprojekt keretében tizenegy minisztérium számítógépközpontjának a privát szférába való kihelyezésének lehetőségét tekinti át a kormány.