Szándékosan hamisítják a tejet?

A fogyasztók szándékos megkárosítását feltételezik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) szakemberei, akik állításukat a felügyelőség által elvégzett vizsgálatokra alapozzák. Ezekből kiderül, hogy több tejipari cég rendszeresen olyan, különböző kiszerelésű tejet hozott forgalomba, amelyek szárazanyag- és/vagy fehérjetartalma messze elmarad a természetes tej értékeitől, és így már nem nevezhetők tejnek.

Két alkalommal ellenőrizte idén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) a kereskedelmi forgalomban kapható tejek minőségét. A vizsgálat a tejek hasznosanyag-tartalmára összpontosult, amely a tej tápértékének meghatározó tényezője. A vizsgálatok kimutatták, hogy több tejipari vállalat számos terméke eltér a szabványos minőségtől, ezért feltételezhető, hogy a gyártási technológiát szándékosan megsértették, azaz vizezték vagy más anyagokkal hígították a tejet. Az így nyert termék azonban már nem minősül tejnek.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a kecskeméti Smart Kft. termékeinek mindegyikében, a Sole Hungária Rt. szegedi üzemében gyártott tejek 88 százalékában az előírtnál alacsonyabb volt az átlagos fehérjetartalom.
Ezek azonban kirívó példák, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) első féléves ellenőrzése során a vizsgált termékek 17,3, a második félévben 18 százaléka nem felelt meg az előírásoknak: az előírtnál alacsonyabb térfogat és kevesebb zsírmentes szárazanyag-tartalom, a nem megfelelő jelölés és a forgalomba hozatali feltételek hiánya miatt.
Ugyanakkor Andrássy István, az FVF munkatársa hangsúlyozta: a felmérés nem minősíti a magyar tejipart, csak a vizsgált termékeket. A szakember azonban arra is rámutatott, hogy a forgalomba került, de nem megfelelő minőségű és menynyiségű áruk a vásárlók zsebéből veszik ki a pénzt, akik gyakori esetben akár egy deciliterrel is kevesebb tejet kaphatnak pénzükért, vagy a hígítás miatt tejnek már nem nevezhető árut vásárolnak.
Koltai Ildikó fideszes országgyűlési képviselő – miután interpellációt intézett a gazdasági tárcához – sajtótájékoztatón kifejtette: a jövőben az ellenőrzések terén az FvF-nek nagyobb teret kell biztosítani, mert szükséges lenne, hogy a felügyelőség a gyártás során is ellenőrzéseket végezzen, ezenkívül az FVF által kiszabható bírságok szintjét is emelni kellene. Pillanatnyilag maximum egymillió forintos büntetéssel sújthatja az FVF a „vétkezőket”. A szervezet az első ellenőrzés után 3,7, a másodikat követően 3,2 milliós bírságot szabott ki összesen. Ezt a büntetést azonban nem minden esetben fizették be a cégek, ezért a képviselő asszony önálló indítványban kezdeményezi, hogy a minőségi bírságok adók módjára legyenek behajthatók, rámutatva, hogy a Tej Terméktanácsnak (TT) is szankcionálni kellene az ismertetett kilengéseket.
Berki Viktor, a TT igazgatója lapunk felvetésére azt válaszolta, hogy a szervezetnek erre nincs alapja, a hatóságnak kell a kilengéseket szankcionálnia, hozzátéve, hogy a felmérések eredményét az FVF nem ismertette a terméktanáccsal.
A Sole Hungária Rt. vezetősége lapunkhoz eljuttatott közleményében megerősítette, hogy az FVF felhívta figyelmüket az ellenőrzött termékeknél tapasztalt hiányosságokra, aminek hatására tovább szigorították a nyersanyagok és a késztermékek bevizsgálását. Ennek hatására a saját és a hatóság mintavételeinek eredményei azt bizonyítják, hogy termékeik megfelelnek az előírásoknak.
*
Állott hús a nagyáruházakban: mint azt a múlt héten megírtuk, két tonna lejárt szavatosságú húst és húskészítményt foglaltak le az FVF szakemberei az országos, 766 üzletet érintő ellenőrzés folyamán. Csak az Auchan áruházban a forgalmazott húsok 80 százaléka volt lejárt szavatosságú, de a Cora, a Metro, a Billa, az Intespar és a Tesco húsosztályán is számottevő, 30 százalékos volt a gyanús eredetű húsipari termék jelenléte. Az Auchan a hét elején cáfolta a fogyasztóvédelem által közzétett adatokat. (G. M.)