Szent Gellért: Hruscsov is bejelentkezett

Beszéljünk előbb a névadóról, Szent Gellértről. Fontos. Itt áll a hegy, itt a fürdő, a teret is róla nevezték el, holott a magyarok sose szerették igazán. Több okuk volt rá. Az egyik, hogy harminc év alatt se tanulta meg a nyelvünket. Anélkül pedig hitügyeknek lendületet adni, elég nehéz. Az Utahból idekeveredett mormon fiatalembereknek egy év se kell, s már vicceket mondanak. A másik ok Imre herceg, akinek nevelését őrá bízta István. Szentéletű, visszavonult, ahogy ma mondanánk: kicsit pipogya ember került ki a püspök keze közül. Holott a trón akkoriban kemény férfit kívánt.
Nem véletlen, hogy a Gellért fürdő nagycsarnokának üvegablakain Arany János pogány magyarjai mutatják magukat, s nem Gellért. Neki az apostoli király, Ferenc József állíttatott szobrot.
De hagyjuk a királyokat.
Egyelőre itt állunk a fürdő előcsarnokában, és nézegetjük a falon a kiírásokat. Rögtön feltűnik, hogy masszőrlányokat hirdetnek. Nem akárhonnan: Thaiföldről. Még mielőtt valaki eleresztené a fantáziáját, ez nem a magyar masszázsszalonok mintájára működik. Tudják, miről beszélek… Arról van szó csupán, hogy ez a négy ázsiai lány másként csinálja, mint a hazai mesterek. Nálunk a svéd masszázs ismert, az ujjbeggyel nyomkodás, az övék lényege a húzás, a csavarás, a nyomás. Látszatra drágább, de nem az. A Gellértben negyedóra dögönyözés a masszőr keze alatt 1400 forint, a thaiföldi lányoknál másfél óra 7000.
Ha már pénzről van szó, ne kerteljünk. Ez az elit fürdője. Annak ellenére, hogy a gyógyászati részt szinte csak magyar vendégek látogatják. Hozzák a beutalót, és mennek súlyfürdőzni, fizikoterápiára, meg a többi kínzóeszköz alá. Egyiküket Medgyessy Péternek hívják. Ő is beutalóval érkezik.
A politika nem csak így jelenik meg a Gellértben. A legrövidebb törvény históriája máig téma itt. A Horn-kormány döntést hozott, hogy mégiscsak kell téríteni a beutaltaknak. Kezelésenként 50-100 forintról volt szó. No, lett ribillió. A Gellért vendé-geinek száma két hét alatt az egyharmadára csökkent, ráadásul a betegek a Parlament elé akartak vonulni. Mankóval, tolókocsival, csúzos derékkal és a szochazáért érdemrenddel.
Kínos lett volna. Hornék három hét után visszavonták az egészet.
A fürdő szép. Ennél egyszerűbben nem lehet kifejezni, mit lát, aki belép. Rossznyelvek szerint szépségét a filmiparnak köszönheti, mert a Strauss-operettet itt forgatták, s a Denevér költségén a festők kigyönyörűzték az előcsarnokot. A filmeseket vonzza a hely. Ide költözött be stábjával Huszárik Zoltán, amikor a Csontváryt csinálta, nemrég pedig Eddy Murphy és csapata vette ki három napra a szállót és a fürdőt. Együtt a kettőt, minek vacakolni azzal, melyik mennyibe kerül.
Ezzel együtt a szép idők mintha szünetelnének. A Gellért fürdőt, a gyógyászati résszel együtt a két háború között építették. Abban a sokat kárhoztatott időben, amikor Budapest Európa első fürdővárosa lehetett – papírja volt róla – és a Gellért ennek az Európának legkorszerűbb intézménye volt. A kontinens fürdőkultúrájának etalonjaként tartották számon, nem véletlenül töltötte itt mézesheteit Julianna holland királynő.
Lehet, hogy rosszak az értesüléseim, de nászútra az elmúlt ötven évben nemigen jártak ide az európai uralkodóházak tagjai. Hacsak Nyikita Szergejevics Hruscsovot nem számítom az uralkodók közé. Az ő személye azért fontos, ha a Gellértről beszélünk, mert a szállót akkorra hozták teljesen rendbe, amikor ő megérkezett. Természetesen itt lakott 1961-ben, talán a holland királyi pár ágyában aludt, de ne legyünk túl hangosak utólag: azokban a napokban nagy csendnek kellett lenni ezen a környéken.
Magas méltóságok ettől függetlenül érkeztek ide: Antony Quinn, Rabindranath Tagore, Pablo Casals és Marina Vlady mellett inkognitóban is jöttek sokan, de ők csak a rangot adták.
A bevétel a névtelenektől függ. Azok pedig jönnek rendületlenül. A fürdőnek tavaly 600 ezer vendége volt. Egyharmaduk jött az uszodába, a többi a termálba. Az utóbbiról tanulmányt lehetne írni, ha volna rá szorgalmas ember. Főleg a földszinti kabinokról. Az a tizenhat az elité. Ide bekerülni vagy a pénzeddel tudsz, vagy a hatalmaddal, vagy a neveddel. Akinek egyikből sincs az itteni mércéhez elegendő, az az emeleten kap helyet. Ott „lakik” a fővárosi értelmiség. A többi, a maradék, a szuterénbe megy.
Ezen ötvenöt év deklarált szocializmusa se tudott változtatni.
Hja, persze, a nevek, mert nevek mindig kellenek… Az egyik közülük Zwack Péter, de jár ide néha a Lukácsból átpártolt – ott „árulónak” titulált – Bárándy György, az ügyvéd is. A szárazgőzben szombatonként izzadtság és politika folyik: a főváros vezetői fórumoznak egy-egy vizes kötényben az ágyékukon. Nem, Demszky nem. Ő lovagol hétvégeken.
A Gellértet botrány fenyegeti. Az önkormányzat parkolóórákat fog felállítani heteken belül oda, ahol eddig a vendégek kocsijai álltak. Már most képzeljük el a hölgyeket, urakat, ahogy a gőzben lesik az órát, mikor kell kiugraniuk újabb pénzeket bedobni odakinn az automatába. Hogy zárt parkoló? Az nincs.
Akad botrány az épületen belül is. A szálló egyik ukrán vendége átballagott a fürdőbe, és a szaunában lepisilte a forró köveket. Addig kamillaillat volt, utána meg másmilyen. Ilyenkor az embernek eszébe jut, hogy a Gellértet korábban Szent Erzsébet fürdőnek hívták. II. Endre lánya ennek vizében gyógyította a leprás betegeket. Eljegyzésekor hozományként egy ezüst fürdőkádat vitt magával, amit fölöttébb csodáltak Türingiában. Akkor még nemigen fürdött Nyugat-Európa. Tőlünk tanulta.
Meg kellene tanítanunk Kelet-Európának is.
(Legközelebb a Széchenyi fürdőről szólunk.)