A szövetségi államfő demokratái úgy vélik, hogy a hatalmi koalíció (DOS) kezdettől fogva téves politikát folytatott a vajdasági kérdéssel kapcsolatban. A DSS szerint idejében ki kellett volna mondania, hogy a DOS a vajdasági autonómia kérdését csakis a szerbiai alkotmány módosításának keretében kívánja rendezni, s nem tartja elfogadhatónak a kész tények politikáját, tehát semmiféle olyan döntést a tartomány státusáról, amellyel prejudikálnák a megoldást. A Djindjics-féle Demokrata Párt egyik tisztségviselője „nem tudja”, hogy a vajdasági pártok lépése „mennyire komoly, s mennyire a politikai marketing része”.
A szerbiai „hazafias” és ellenzéki pártok nagy veszélyeket látnak a vajdasági pártok minapi tanácskozásának döntéseiben. A Szerb Egység Pártjának például az a meggyőződése, hogy a tartomány ezzel megtette az első lépést a független Vajdasági Köztársaság létrehozása felé. Boriszlav Pelevics pártvezető tévényilatkozatában ecsetelte, hogy a köztársaság megalakítását követően Kaszáék kérni fogják a tartomány csatlakozását Magyarországhoz. Pelevics nagyon sajnálatosnak tartja, hogy Kostunicát ismét nem tájékoztatták, s hogy nem nyilatkozik e kérdésben. A Vajdaság Szerbia oszthatatlan része, hangoztatta a szélsőséges nézeteiről híres politikus, s hozzátette: megengedhetetlen, hogy az ország politikájának alakításába olyan szeparatisták is beleszóljanak, mint Csanak és Kasza.
Közben rendeződni látszik a szerb állambiztonsági szolgálat különleges egységeinek lázadása okozta feszültség. A szerb kormány nem fogadta el Mihajlovics belügyminiszter felkínált lemondását, ám menesztette az állambiztonsági vezetőket. Djindjics kormányfő figyelmeztette a kommandósokat: aki megtagadja az engedelmességet, annak felmondanak, ha pedig az egész egység fellázad, feloszlatják az egységet.
Remény és művészet a 19. Ars Sacra fesztiválon
