Újkori kutat rejtett a föld Óbudán

Huszonegy méter mély újkori kutat találtak a napokban Óbudán. A múzeulógusok az eredetileg római korinak vélt építményről megállapították: valamikor a XVII–XVIII. században római kövek felhasználásával építették. Szepessy Tamás, a III. kerület önkormányzatának munkatársa szerint a leletből következtetni lehet a környék újkori romjaira is.

Csatornázás közben építőmunkások találtak rá az óbudai Perényi-lejtőn a huszonegy méter mély kútra, amelynek keletkezését az eredeti feltételezések Pannónia idejére tették. – A markológép szedte az út szintjét, így leltek rá a betonfedlappal lezárt kútra – nyilatkozta lapunknak Szepessy Tamás. A kút anyagának kidolgozása, megmunkálása és kötése arra utalt, hogy az építmény a római korból származik.
A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a lelet korának megbecsülésekor megállapították, hogy a kutat jóval később, valamikor a XVII–XVIII. században építhették, ezért kiemelése nem indokolt. A novemberben elkészülő 245 méter hosszú útszakasz csatornázását egyébként nem zavarja a kút, ezért sem kell eltávolítani. Belső-Óbuda területén szinte folyamatosan zajlanak római kori feltárások. Szepessy azt is elmondta: a kétezer éves településen előfordul, hogy a lakóházak falához, valamint a kerítésekhez a tulajdonosok a kertjükben talált és onnan kiemelt római kori köveket használnak fel. Elképzelhető, hogy nincsenek tisztában a leletek értékével, így azzal sem, hogy az előkerült kincseket be kell jelenteni.
Wollák Katalin, a Országos Műemlékvédelmi Hivatallal egybevont Kulturális Örökség Igazgatóságának vezető-helyettese a Magyar Nemzetnek korábban elmondta: illegális feltárásnak minősül, ha valaki engedély nélkül kezd kutatni. Feltárási engedélyt csak intézmény, vagy megfelelő képzettségű szakember kaphat. Magyarországon – a nyugat-európai tradíciókkal szemben – az amatőr, önkéntes régészet nem vált közkeletűvé. Aki a törvény nem ismeretében mégis régészkedik, azt – ha fény derül rá – a szakhatóság munkatársai tájékoztatják arról, hogy a feltárás szakember nélkül nem végezhető. A régészeti feltárásról szóló miniszteri rendelet módosításának köszönhetően 1999-ben lehetővé vált a leletek beszolgáltatóinak jutalmazása, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál lévő pénzügyi keretből.
Az óbudai eset egyébként nem egyedülálló: gyakori, hogy vezetékelhelyezés, vagy egyéb kisebb építkezéskor az építtető, beruházó nem gondolja végig, hogy a régészeti szakhatóságtól milyen engedélyek beszerzése szükséges. Ezekben az esetekben a törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkálatokat a régészek felfüggesszék, és a helyi múzeum leletmentést végezzen. A törvényi szabályozás kimondja, hogy a beruházások, fejlesztések idején a nyilvántartott helyeket lehetőleg el kell kerülni. Ahol ez nem lehetséges, ott a munkálatokat föl kell függeszteni, a lelőhelyeket fel kell tárni, és erről meg kell egyezni a területileg illetékes múzeummal.