Átrendeződik a hazai javak piaca

Valójában csak az Egyesült Államok piacán érezhető recesszió mutatkozik meg a magyar kiszállításokban, az elmúlt tíz hónapban az export 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban, de azonos időszakban mért értéket. A Külügyminisztérium szerint az sem kizárt, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya az idei év egészében alacsonyabb lesz a korábban jelzettnél, azaz a tavalyi négymilliárdos szintet sem éri el.

Euróban számítva 27,82 milliárdot tett ki a magyar export értéke az idei év első tíz hónapjában 30,9 milliárd eurós import mellett: ez azt jelenti, hogy a ki-, illetve behozott javak értékének a különbsége hárommilliárd euróra rúgott az első tíz hónapban. Ez 14, illetve 11 százalékos bővülést jelent.
Balás Péter, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint nem irreális dolog azt képzelni, hogy a külkereskedelmi mérleg az idei év egészében négymilliárd vagy valamivel ez alatti értéket közelít majd. A helyettes államtitkár tegnap, a külgazdasági folyamatokat kommentálva azt mondta: ha lassan is, de átrendeződik a magyar export célpiaca. Az unió részesedése nem nőtt tovább a hazai kiszállítások egészét tekintve. Az EU berkein belül maradva, robbanásszerűen emelkedett a magyar áruk részesedése több olyan államban, amelyek eddig nem voltak kifejezetten a hazai exportőrök fókuszában. Ilyen Olaszország, Franciaország, Belgium, Spanyolország és Írország is.
Szintén javult a magyar javak helyzete a közép-európai térségben. A CEFTA viszonylatában kétszeres exportnövekedést mértek az idei év első tíz hónapja alatt, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az export 28 százalékkal emelkedett, míg az import nem egészen 16-tal.
Balás Péter beszámolójából kiderült, hogy a délkelet-európai piacra is visszatalálnak a magyar áruk. A jobbára a stabilitási egyezmény égisze alatt szereplő államokba (ideértve az exjugoszláv tagállamokat, Albániát, Romániát és Bulgáriát is) az idén 32 százalékkal több magyar termék áramlott, mint a tavalyi év első tíz hónapja alatt. A helyettes államtitkár szerint mindez a hazai külgazdasági stratégia része, amely valamelyest csökkenteni szeretné az EU majd 75 százalékos részesedését a magyar exportból.

Orbán a külföldi tőkéről. Az országnak szüksége van a külföldi tőkére ahhoz, hogy a gazdaság tartósan az uniós átlag kétszeresének megfelelő növekedést érjen el – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a hatvanhét legnagyobb befektető cégből álló Befektetői Tanács ülésén. A miniszterelnök szavait újságírók előtt ismertető helyettes államtitkár, Pongorné Csákvári Marianna közölte: idén és jövőre is kétmilliárd eurós működőtőke-beáramlással számol a GM. Fáth Péter, a Befektetői Tanács főtitkára úgy nyilatkozott: a miniszterelnök derűlátó a hazai gazdasági folyamatokat tekintve, s ez egybecseng a Befektetői Tanács tagjainak optimizmusával. Tegnap új elnököt választott a tanács. A mandátuma lejártával távozó korábbi elnököt, Kepecs Gábort Sugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója váltotta.