Brit parlamenti fiaskó

David Blunkett brit belügyminiszter terrorizmus elleni törvénycsomagja súlyos vereséget szenvedett a lordok házában. Habár a brit alkotmány értelmében a felsőháznak csak módosító, illetve késleltető jogköre van, így az alsóház akarata végső soron mindig érvényesülhet, a vereség súlyosságát két körülmény is aláhúzza. Az egyik az, hogy a ház a Blunkett-csomagnak számos rendelkezését elveti. A másik, hogy mindez már a kormány szája íze szerint részben megreformált lordok házában történt, ahol nincs többé a Konzervatív Pártnak beépített többsége.
A lordok háza nem csak a csomag legtöbbet kifogásolt javaslatát vetette el, vagyis azt, hogy gyanú alapján, vádemelés nélkül, meghatározatlan ideig fogva lehessen tartani olyan, Angliába érkező menedékkérőket, akiket nem lehet kitoloncolni, mert saját hazájukban veszélyben lennének, más ország pedig nem fogadja be őket. Ez a javaslat erősen megosztotta a közvéleményt, és már az alsóházban is sok ellenséget szerzett a csomagnak. A felsőház azonban elvetett, illetve módosított olyan tervezett intézkedéseket is, amelyek kényszerítenék a bankokat az ügyfelekkel szembeni bizalmassági kötelezettségek megszegésére és lehetőséget adnának a nyomozó szerveknek a magántitok bírói felhatalmazás nélküli megsértésére.
*
Az Európai Unió igazságügy-minisztereinek értekezletén Olaszország küldötte sem volt hajlandó elfogadni, hogy egyszerűsített nyomozást vezessenek be olyan bűnügyek esetében, mint például a pénzmosás, a csalás vagy a korrupció. A La Stampa szerint Róma azért hiúsította meg a megállapodást, mert Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök attól tart, hogy az európai uniós tagállamok és a tagjelölt országok egyes „vörös bírói” a jövőben összefognak ellene.