Egyre népszerűbb az egészségturizmus

Az előző másfél év bebizonyította, hogy a Széchenyi-terv egészségturisztikai alprogramja és a hozzá kapcsolódó pályázatok iránt rendkívül nagy a vállalkozók és az önkormányzatok érdeklődése. Ennek következtében indokolttá vált, hogy a Széchenyi-terv részeként egy tágabb kitekintésű, tízéves egészségturizmus-fejlesztési program készüljön, amely a közelmúltban meg is valósult. Bánki Erik, a gyógy- és termálturizmus-albizottság elnöke nyilatkozott tapasztalatairól lapunknak.

Az új harkányi fürdő látványterve. Az évek óta tartó tulajdonosi perpatvar elcsitult, a pályázatot beadták, és a Széchenyi-terv fürdőfejlesztési pályázatán 750 millió forintos állami támogatást nyert a Harkányi Gyógyfürdő Rt. A plusz 750 milliós önerővel együtt másfél milliárdos beruházás veszi kezdetét a dél-baranyai kisváros fürdőjében. A közbeszerzési eljárást követően 2002 tavaszán az előkészítő, majd októberben az építészeti munkálatok kezdődhetnek meg. A teljes beruházás befejezési határideje: 2003. december (M. J.)

Az 1998 novemberében létrehozott gyógy- és termálturizmus-albizottság célja az volt, hogy bebizonyítsa: van remény a magyar gyógy- és termálturizmusnak a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává válására és középtávon nemzetközi szinten is meghatározó szerephez jutására – mondta Bánki Erik. Közölte: az előkészítő munka során megdöbbenve tapasztalták, hogy az utolsó átfogó piackutatás és hatástanulmány – az ENSZ támogatásával – 1972-ben készült Magyarországon. Ezért legfontosabb feladatuknak hazánk fürdőinek állapotfelmérését, fejlesztési elképzeléseik megismerését tekintették. Az albizottság javaslatára kerültek a Széchenyi-terv egészségturisztikai pályázatainak támogatandó körébe a gyógybarlangok és a klimatikus gyógyhelyek fejlesztései.
Bánki Erik ismertette: külső szakértők bevonásával a Gazdasági Minisztérium (GM) részére elkészítettek egy tanulmányt, amely a magyar egészségturizmus fejlesztésének lehetséges irányait jelölte meg. Az albizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztések alapját adó központi területek – fürdők, barlangok, egészségközpontok – a világon mindenütt hosszú távon megtérülő beruházások, ezért állami szerepvállalás nélkül a program sikeresen nem bonyolítható le. Emiatt javasolták, hogy a beruházásokhoz vissza nem térítendő központi költségvetési támogatást lehessen kapni, legalább ötvenszázalékos mértékben. Ugyanis ahhoz, hogy az európai piacon hosszú távon versenyképes kínálatot alakíthasson ki Magyarország, elengedhetetlen a korábbi támogatási szint ugrásszerű növelése.
Bánki Erik hangsúlyozta: 1998-ban a gyógyturizmus támogatása 461 millió forintot tett ki, amiből csupán 99 millió forint volt a vissza nem térítendő támogatás, 362 millió forint pedig kamattámogatás formájában jutott a beruházásokhoz. 1999-ben viszont 366 millió forint vissza nem térítendő támogatás jutott a központi költségvetésből a fürdőfejlesztésekre. Azonban 2000-ben következett be az első igazi áttörés, ugyanis ekkor már egymilliárd forint állt rendelkezésre a gyógyturizmusban megvalósuló beruházásokra. Az albizottság munkájának eredményeként ma már a GM gazdaságfejlesztési programjában, a Széchenyi-tervben külön fejezetként foglalkozik a turizmusfejlesztéssel, s ezen belül külön alfejezetet képez az egészségturizmus fejlesztése. Idén már 13,8 milliárd forintra rúgott a központi költségvetési támogatás.
Bánki Erik szerint a legnagyobb eredmény az volt, hogy a kormány 2001. július 31-i ülésén elfogadta az egészségturizmus tízéves fejlesztési koncepcióját. Magyarország lakosságának egészségi állapota ugyanis európai viszonylatban rendkívül kedvezőtlen, továbbá a betegségek megelőzése jelentős költségmegtakarítást jelentene az állam és a munkaadók részére egyaránt. Bánki Erik beszámolt arról, hogy 1999-ben, az Archenában megrendezett közgyűlésen megalakult az Európai Parlamenti Tanácsadó Testület, amelynek elnökévé választották. A szervezet elsődleges célja, hogy az EU döntéshozóinak figyelmét felhívja az egészségturizmus jelentőségére. Az albizottság kiemelt szerepet szán a magyar fürdőkultúra történeti emlékeinek megóvására és felújítására, hiszen turisztikai vonzerejük nemzetközi szinten is egyedinek számít. A 2002. évi Széchenyi-terv pályázati kiírásában már szerepel a műemlék fürdők beruházásának támogatása is.
***
EGÉSZSÉGTURISZTIKAI PROGRAM. A Széchenyi-tervben szereplő egészségturisztikai program tudományos megalapozását segíti az a projekt, amelyet a parlament idegenforgalmi bizottságának gyógy- és termálturizmus-albizottságának tegnapi ülésén egyhangúlag elfogadtak. A projekt megkezdéséhez szükséges állapotfelmérő tanulmány másfél éven belül készíthető el, költsége 50–200 millió forint között ingadozik attól függően, hogy az állami intézmények kezelésében álló adatokat ingyen bocsátják-e rendelkezésre vagy sem. (MTI)