KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYEK EURÓPÁBAN

A határon túli nemzetrészek, illetve különleges történelmi és kulturális kapcsolatok kérdésében érintett európai uniós tagállamok speciális viszonyaik miatt főleg állampolgársági és vízumpolitikai törvényeikben rendezik a kisebbségben élő társaikkal való kapcsolattartást.

Spanyol pozitív diszkrimináció, portugál vízummentesség

Az Európai Unióban a legliberálisabb ír állampolgársági törvény értelmében, ha az állampolgárságra pályázó egyén tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású, akkor automatikusan megilleti az ír útlevél. Az 1999-es „nagypénteki” brit–ír megegyezés alapján a két ország kölcsönösen elfogadja a kettős állampolgárság intézményét. Észak-Írország lakosai választhatnak, hogy brit, ír vagy éppen kettős állampolgárok akarnak-e lenni.
Írország alkotmányának 2. cikkelye kimondja, hogy az ír nemzet különleges kapcsolatokat ápol azokkal a külföldön élő, ír származású személyekkel, akik osztoznak az ír nemzet kulturális identitásában és örökségében. Ezeknek értelmében háromféle módon lehet ír állampolgárságot szerezni: honosítás, házasságkötés, valamint leszármazás útján. A honosítás és a leszármazás esetében az ír származású, ír nemzetiségű személyek más személyektől eltérő, könnyített módon juthatnak állampolgársághoz.
Spanyolország alapjában véve követi a schengeni előírásokat. A latin-amerikai országok állampolgáraival kapcsolatban azonban a spanyol hatóságok kulturális és történelmi okok miatt pozitív diszkriminációt alkalmaznak. Kilencven napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges a schengeni vízum, ilyen esetekben nemzeti vagy kedvezményes elbírálású vízumot adnak a beutazni kívánóknak. A tartózkodási vagy munkavállalási engedélyek kiadásakor a latin-amerikai országok állampolgárai kedvezményes elbírálásban részesülnek, sőt az állampolgárság megszerzését a törvényesen előírt 10 év helyett már két év tartózkodás után is lehetővé teszik számukra.
Portugália különleges kapcsolatokat tart fenn Brazíliával és más volt gyarmataival. A kulturális kapcsolatok részeként és ezek zökkenőmentes fenntartása érdekében Portugália és Brazília 1960-ban kölcsönös vízummentességről szóló megállapodást kötött. A megállapodás alapján a brazil állampolgárok lényegében korlátlan ideig tartózkodhatnak Portugália területén. Portugália már az Európai Gazdasági Közösség tagjaként, 1991. június 25-én csatlakozott a schengeni egyezményhez. Ebben az időszakban a vízumpolitikára vonatkozóan még nem alakult ki közösségi szintű szabályozás, minden tagállam a nemzeti jogszabályai alapján tartott fönn vízummentességi megállapodásokat, vagy kötötte vízumhoz harmadik országok állampolgárainak beutazását. Ugyanakkor a közösség és a schengeni térség valamennyi tagállama 90 napi időtartamra vízummentes beutazást biztosított a brazil állampolgároknak. A brazil állampolgárok vízummentes beutazásának fenntarthatósága érdekében a portugál kormány a schengeni egyezményhez való csatlakozáskor vállalta, hogy visszafogad minden olyan brazil állampolgárt, aki a Brazília és a schengeni tagállamok között meglévő kétoldalú vízummentességi megállapodásokkal visszaélve a schengeni térségben három hónapot meghaladóan tartózkodik. Portugália a tárgyalások során a brazil állampolgárokra vonatkozó visszafogadási kötelezettségvállalásával elősegítette, hogy a közösségi vízumpolitika 1995-ben történt kialakításakor az Európai Unió többi tagállama ne szorgalmazza Brazília felvételét a vízumkötelezett országokat tartalmazó közös listájára.