Legyőzött ellentétek az afgán értekezleten

A petersbergi afgán értekezleten az utolsó pillanatban kompromisszumos megoldással sikerült haladást elérni, illetve a kudarcot elkerülni: az Északi Szövetség és annak kabuli vezetői beleegyeztek egy hatalommegosztáson alapuló, kisebb ideiglenes kormány felállításába.

Szombaton az Északi Szövetség úgy nyilatkozott, hogy kész átadni a hatalmat az ENSZ által támogatott ideiglenes tanácsnak, és a szövetség politikai vezetője, Burhanuddin Rabbani 1996-ban elűzött, de nemzetközileg változatlanul elismert afgán elnök nem lesz az új testület feje. Eredetileg egy 150 tagú átmeneti tanács (törvényhozás) és egy átmeneti kormány létrehozásáról volt szó, de pénteken nézeteltérés támadt az Északi Szövetség Bonnban tárgyaló képviselői és kabuli vezetői között. Rabbani Kabulban nem adta hozzájárulását a két politikai testület öszszetételére. Így a nagyobb tanács megalakítására irányuló javaslatot egy kisebb, mindössze húsztagú testület létrehozása váltotta fel.
A kabuli vezetők és az ENSZ egyaránt elfogadták ezt a megoldást, jelenleg a testület tagjairól folyik az alkudozás. A tagokat részben az Északi Szövetség Bonnban tárgyaló képviselői, részben a kabuli vezetők jelölik. Abdullah Abdullah, az Északi Szövetség külügyminisztere a Reuters szerint úgy nyilatkozott, hogy az ideiglenes kormányt nem kell feltétlenül az Északi Szövetségnek vezetnie, s közölte azt is, hogy rugalmasak lesznek a nemzetközi békefenntartókkal kapcsolatban. Ugyanakkor ENSZ-mandátumot kérnek számukra, valamint azt, hogy csak meghatározott ideig tartózkodjanak Afganisztánban. A 120-200 tagú átmeneti tanács tagjairól később döntenének Kabulban.
A Bonn melletti Petersbergben folyó konferencia zárónyilatkozata a tervek szerint a nemzetközi békeerők Afganisztánba küldését is érinti majd. Ennek mandátumáról és összeállításáról azonban csak egy későbbi időpontban döntenek. Időközben a Rómában élő volt afgán uralkodó, Mohammad Zahir sah arra figyelmeztette Burhanuddin Rabbanit: óvakodjék attól, hogy zsákutcába juttassa a konferenciát, mert ezt „az afgán nép sohasem bocsátaná meg”.
Eközben Afganisztán keleti részén harci gépek szombaton szétbombáztak egy falut, s szemtanúk szerint 100 és 200 között volt a polgári áldozatok száma. Több forrás is megerősítette, hogy Kama Ado falu térségét bombázták az amerikai és szövetséges gépek, az áldozatok számát illetően azonban jelentős az eltérés. A tálibok ellen harcoló pastu törzsek szombaton este elfoglalták a kandahári repülőtér egy részét, s harcok az éjszakai órákban is folytak a repülőtér teljes birtoklásáért. A pastu törzsek egyik szóvivője szerint a repülőtérre Gul Agha és Gul Fida Mohammad parancsnok csapatai hatoltak be.
Az amerikai légierő gépei erőteljes csapást mértek a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban lévő Tora Borára, ahol meglehetősen ellentmondó értesülések alapján feltételezhető, hogy Oszama bin Laden terroristavezér bujkál. A tálibokhoz közel álló pakisztáni székhelyű AIP hírügynökség a vallási fanatikusok egyik szóvivőjét idézve számolt be a bombázásról, amelynek időpontjáról, illetve következményeiről a tálib illetékes nem tett említést.
A Dzsálálábád környéki hegyekben lévő Tora Bora barlangjaiban a feltételezések szerint hatszáz külföldi fegyveres és al-Kaida-tag rejtőzik, köztük talán maga Oszama bin Laden is. George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója eközben rövid látogatásra Pakisztánba érkezett, ahol az Oszama bin Laden terroristavezérrel, illetve annak al-Kaida szervezetével kapcsolatos hírszerzési információk cseréjéről tárgyalt vendéglátóival.