MATOLCSY A DUNAFERR-RŐL

Noha a 90-es évek elején sikeresen lezajlott a Dunaferr Rt. átalakítása, ’97-ben főként a privatizáció irányába kellett volna fordulnia a vállalatnak. Ezt a folyamatot viszont megakadályozta, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) akkori vezetése vagyongazdálkodási szerződést kötött a Dunaferr Rt. menedzsmentjéből verbuvált Acél XXI. Kft.-vel – állítja a gazdasági miniszter. Matolcsy György szerint a Dunaferr sorsának megnyugtató rendezéséhez egy finoman hangolt privatizációs stratégiára lenne szükség.

Kifejezetten segíti a Dunaferrt, hogy parlamenti albizottság tisztázza: volt-e visszaélés, korrupció a cégen belül – mondta tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter a vállalat gazdálkodását vizsgáló albizottság ülésén. A gazdasági miniszter Suchman Tamás szocialista képviselő, az ÁPV Rt. korábbi elnökének kérdésére válaszolva még hozzáfűzte: hasznosnak tartja, ha „megtisztítják az ipart a környezetkárosító elemektől”.
Arra a képviselői kérdésre, hogy tapasztalt-e korrupciót a felügyelőbizottság a Dunaferr Rt. 96 leányvállalatának hálózatán belül, Matolcsy György azt mondta: azokban a jelentésekben, amelyeket a Dunaferr menedzsmentje tárt a felügyelőbizottság elé, nem mutatkoztak korrupcióra utaló jelek. Egyetlen esetben tapasztalták a rossz gazdálkodást a Buda Bróker cégen belül, ezt viszont azonnal jelentették a tulajdonos ÁPV Rt.-nek. Mindezt már Gidai Erzsébet MIÉP-es képviselő asszony kérdésére mondta el Matolcsy György. Gidai Erzsébet ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy a Matolcsy György által vezetett felügyelőbizottságnak már tudomást kellett szereznie arról a „korrupciós láncról”, amely körbefogta a Dunaferrt. Gidai Erzsébet szerint ’98-ban már világos kép alakult ki a visszaélésekről.
A képviselő asszony úgy fogalmazott: „A Dunaújváros környékén szaporodó villákból lehet sejteni, hogy hova tűnt a Dunaferrből elvett pénz.”
Matolcsy György miniszter szerint a Dunaferr sorsának megnyugtató rendezéséhez egy finoman hangolt privatizációs stratégiára lenne szükség. Ezt körültekintően kell végrehajtani, hiszen nem engedhető meg, hogy olyan befektető szerezzen befolyást a tízezres alkalmazotti kört foglalkoztató vállalatban, amely csak piacot szeretne magának megszerezni, s ennek eredményeképpen leépítené, megszüntetné a magyar vállalatot.