Megmentik a csónakházakat a Rómain

Hányszor gyalogoltunk, kerekeztünk ki nyaranta a Római-partra? Sörözés, séta, egy kis Budapest széli romantika. Dacolva szúnyogokkal, dacolva önnön belvárosi lustaságunkkal. Elhanyagoltságával, kuszaságával, alig járható sétányával együtt is szerettük. Itt megállt az idő. Itt még találhattunk olcsó kerthelyiséget, kockás abroszt, lángossütőt, ami a főváros nagy részéről már rég száműzetett. A rövidesen elkezdődő fejlesztés átalakítja ugyan a partszakaszt, de megőrzi régi hangulatát.

Stílszerűen a Csónakház mulatóban tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Római-part jövőjéről. Deutsch Tamás, ifjúsági és sportminiszter bevezetőjében elmondta, hogy a Római-parton működő, korábban veszteséges, Sportlétesítmények Rt. tavaly az ISM tulajdonosi felügyelete alá került, így idén már nyereséget termelt. A cég feladata lesz jövőre, az első ütemben – 500 millió forintos fejlesztési támogatással – a csónakházi kapacitások növelése, az olcsó és színvonalas szálláshelyek megteremtése, a kulturált családi sportlehetőségek alapjainak lerakása. – Ez a fejlesztés nem kihasználja a Dunát, hanem szolgálni akarja a folyót – fogalmazott a miniszter. – Mivel a szabadidős létesítmények állaga leromlott, a korábban egész hétvégékre kilátogatók zöme el-elmaradozik, vagy csak egy-két órás séták erejéig keresi fel a Római-partot. E tendencia ellen próbál közösen föllépni Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, az ISM, valamint a magánbefektetők – tette hozzá Deutsch Tamás.
Tarlós Istvántól, Óbuda-Békásmegyer polgármesterétől megtudtuk, hogy már az év elején változtatási tilalmat vezettek be a Római-parton. Ezt azért tették, mert hiányoztak a csónakházakat védő jogszabá-lyok, s félő volt, hogy a sok tulajdonosváltás miatt a lebontás veszélye fenyegeti ezeket az épületeket. Október 31-én az önkormányzat megszavazta a kerületi városrendezési szabályzatot, így elejét vette a nagy telkek elaprózódásának, s remélhetőleg a csónakházi férőhelyek csökkenésének. A hatályos rendelkezések szerint csónakház csak akkor bontható le (sok közülük sajnos megérett erre), ha 75 százalékosan újraépíti a tulajdonosa, s eredeti kapacitásának a 80 százalékát visszanyeri. A kerület célja, hogy a Római-parton a megtartás és a fejlesztés elvét érvényesítse. A fejlesztéseknél odafigyelnek majd arra, hogy drágább és olcsóbb beruházások is szolgálják az ide látogatókat. Utóbbiak inkább az évtizedek alatt kitartó, a partot még leromlott állapotában is szerető réteg számára készülnek.
Liszkai Krisztina, a kerület főépítésze szerint az említett jogi lépéssel sikerül „újrafogalmazni a Római-partot”. Mint elmondta, a több tízhektárnyi területen mind ez ideig hiányoztak a csónakházakat védő jogszabályok. Ugyanakkor semmi sem garantálta a nagy (akár 2-3 hektáros) telektestek egyben maradását, ami a területfejlesztés miatt fontos. Most azonban sikerült a telekméretek alsó szintjét limitálni, az épületek, azaz elsősorban a csónakházak esetében pedig megvédeni a funkciót – a sport, a családi és a tömegsport kiszolgálását. Akik tulajdonosként részt vesznek a csónakházak újraépítésében, vagy közhasználatra ajánlanak föl telekrészeket, azok ösztönzésképpen építési kedvezményeket kapnak.
A Római-part tagozódása markánsabb lesz az átfogó rendezés után. A Duna és a sétány melletti sávban a csónakházak övezetét alakítják ki. Miután le kell majd bontani néhányat, az új épületek messzebb kerülnek a víztől, így tágabb helyet adnak a korzónak. A csónakházak sávjában továbbra is megmaradnak az éttermek, büfék, persze kívánatos a külső-belső csín növelése. A második övezet (50-70 méter széles) a sportpályákat foglalja magában, míg a zsibongó hétköznapoktól távolabb, az üdülők és szállodák területe kezdődik. A Nánási út felől közparkolókat terveznek, csökkentendő a Dunához lefutó utcák forgalmát.