Nő az ADSL-lefedettség

Január végéig nyolc újabb város — Debrecen, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Sopron, Szekszárd, Szombathely, Tatabánya — bekapcsolásával tizenháromra nő azon nagyvárosok száma, ahol az Axelero ADSL-szolgáltatása megrendelhető. Ezzel a felnőtt magyar lakosság egyharmada számára válik elérhetővé a korlátlan, nagy sebességű internetezést lehetővé tevő technológia használata. A korszerű hozzáférés terjedését decemberben árakcióval is támogatja az internetszolgáltató.

Az év utolsó hónapjában a nyolc újabb város bekapcsolásán túl kedvezményes előfizetést is kínál az Axelero: az ADSL-t most megrendelők az első évben nettó 6800 forintos havidíjért használhatják a jelenleg elérhető legkorszerűbb internet-hozzáférési formát. Ilyen áron már mindazok számára megéri váltani, akik eddig korlátlan vagy az esti órákban korlátlan modemes hozzáférést használtak, vagy a havi húszórás csomag legalább felét, tíz órát a kedvezményes időszakokon kívül (azaz napközben) vették igénybe. Figyelembe véve, hogy az átlagos magyar internetező húsz-egynéhány órát tölt az interneten havonta, szinte mindenki számára értékes alternatívát kínál a decemberi ADSL-akció.
Az Axelero Internet idén novemberben felmérést végzett saját ADSL-előfizetői körében, amely az elégedettség mérésén túl az internetezési szokásokra is kitért. A válaszadási hajlandóság rendkívül magas volt, a megkérdezettek huszonnyolc százaléka felelt a kérdésekre, ami egy weben kitölthető kérdőívnél rendkívül jó arány.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása az, hogy az ADSL-előfizetők nagy többsége a már korábban hagyományos telefonvonalon vagy ISDN-vonalon keresztül internetezők köréből került ki. A megkérdezettek nyolcvankét százaléka legalább két-három éve használja az internetet, tíz százaléka egy vagy két éve, s mindössze nyolc százalékot tesz ki az egy évnél nem régebben internetezők köre az ADSL előfizetői között. Az ADSL-használók számítógépe átlagosan havi 177, azaz napi hat órán át kapcsolódik fel a hálózatra, ami azt mutatja, hogy a korlátlan hozzáférést valóban lehet és érdemes is kihasználni. Természetesen ennek az időnek csak egy töredékét töltik az előfizetők a gép előtt ülve — jórészt automatikus letöltések, illetve az e-mailek folyamatos fogadása végett kapcsolódnak a netre az előfizetők PC-i.
A kutatás rákérdezett arra is, hogy az előfizetők mennyire körültekintően választottak szolgáltatót, s miért pont az Axelerónak szavaztak bizalmat. Kiderült, hogy a lakossági ADSL-előfizetők nyolcvanhárom százaléka tájékozódott a piacon elérhető más szolgáltatásokról is, tehát elmondható, tudatosan választották az Axelerót, sőt hatvanhárom százalékban már ezt megelőzően is a szolgáltató ügyfelei voltak.
Az Axelero ADSL pozitívumai között kiemelten szerepelt a huszonnégy órás ingyenes ügyfélszolgálat, amely az elégedettségi skálán negyedik helyen végzett, rögtön a technológiának köszönhető, vagyis szolgáltatótól független előnyök után. Ezek a sebesség és nagyobb sávszélesség, az állandó kapcsolat lehetősége, valamint a fix havi költség. Szintén nagyra értékelték az ügyfelek a műszaki megbízhatóságot, amelyet a legnagyobb hazai internetszolgáltató nyújt. Az elégedettség mértékét jól példázza, hogy az előfizetők hetvenhat százaléka szívesen ajánlaná másnak is az Axelero ADSL-szolgáltatását. Az ADSL-en internetezők között gyakorlatilag mindenki (kilencvenkilenc százalék) használja elektronikus levelezésre hozzáférését. Fontos felhasználási területként emelték még ki a weboldalak böngészését (kilencvenegy százalék), a keresőprogramok használatát (kilencvenhárom százalék) és a tájékozódást, hírolvasást (nyolcvankét százalék). A megkérdezettek a szórakoztatás területéről az online rádiók hallgatását (huszonhét százalék), az MP3 zenei anyagok letöltését (negyvenkilenc százalék), videók (ötvenegy százalék) és grafikus fájlok (ötvennégy százalék) letöltését, valamint az online játékokat (harmincegy százalék) említették. Figyelemre méltó adat, hogy online vásárlásra az ügyfelek harminchárom százaléka használja az ADSL-t, míg az átlagos magyar internetezők esetében ez a mutatószám nem éri el a három százalékot sem (2,9 százalék).