Titkosan gyűjt adatot az MSZP

Egy nem létező civil szervezet nevében gyűjt aláírásokat az MSZP. A levelezőlapokon lévő aláírásgyűjtő íven a név mellett a cím feltüntetését is kérik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indít az ügyben. Az üggyel kapcsolatban több jogász felvetette az okirat-hamisítás gyanúját.

A bíróságon be nem jegyzett Adófizetők Baráti Társasága nevében aláírás-gyűjtési akciót tart a szocialista párt Budapesten. Az aláírásgyűjtő ívként szolgáló levelezőlapon, a postafiókszám alatt feltüntetett telefonszám alapján megállapítható: az MSZP egyik irodája a címzett. A pártiroda egyik alkalmazottja megerősítette, hogy Adófizetők Baráti Társasága nincs, ők találták ki azt.
A levelezőlapokat, amelyeken egyébként az aláírók azt kifogásolják, hogy az adófizetőknek túl sokba kerül a kiemelt főtisztviselői kar és a kiemelt tisztikar kinevezése – elmondása szerint – Orbán Viktor kapja majd meg. Hozzátette azt is: az MSZP azért gyűjti az Adófizetők Baráti Társasága nevében az aláírásokat, mert azt a látszatot akarja kelteni, hogy nem párt, hanem az egyszerű emberek kezdeményezéséről van szó. – Ki sem derül róla, hogy ezt a párt szervezi – tette hozzá. Magyarázatként elmondta: „Más az optikája, ha nem mi mondjuk a kritikákat.” Hozzátette: a levelezőlapokat a párt aktivistái osztogatják, akik nem titkolják, hogy szocialisták. Megtudtuk azt is: ez egyelőre budapesti akció, de már több vidéki szervezet jelezte, hogy nagyon jónak tartja az ötletet, és ők is szeretnének majd ilyesmit szervezni.
Egyes vélemények szerint az adatokat az MSZP egyéni képviselő-jelöltjei fogják felhasználni a kopogtatócédulák összegyűjtésekor.
Jogi szakemberek szerint egyértelmű, hogy az állampolgárok tudatos megtévesztéséről van szó. Mivel az adatgyűjtést egy nem létező szervezet nevében hajtják végre, felvetődik az okirat-hamisítás, illetve, ha ezzel bármilyen anyagi vagy erkölcsi kár párosul, a csalás gyanúja. Mint megtudtuk, a kérdéses esetben feltehetőleg tiltott adatgyűjtésről beszélhetünk, amely során személyiségi jogok sérülhetnek. Az állampolgároknak ugyanis tudniuk kell, hogy mely jogi vagy magánszemélynek szolgáltatják ki személyes adataikat. A jogászok a jogi kifogások mellett erkölcsi és etikai szempontból is megkérdőjelezik az MSZP eljárását.
Lapunk megkereste az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. Lenkovics Barnabás szerkesztőségünktől bekérte a levelezőlapot és jelezte: panaszként értékeli azt, és vizsgálatot indít az ügyben.
Majtényi László volt adatvédelmi biztos kérdésünkre kijelentette: személyes adatot csak az érintett beleegyezésével lehet kezelni. Hozzátette: a beleegyezés egyben célhoz kötöttséget is jelent. – Éppen ezért az így begyűjtött adatokat semmilyen más, így pártcélra sem lehet felhasználni – fogalmazott Majtényi László.