A Déli pályaudvar

A Vérmező nyugati oldalán, az egykori katonai temető helyén áll a Déli pályaudvar, amelynek elődjét, a Déli Vasút Budai Indóházát kétéves építkezés után, 1861 áprilisában adták át az utazóknak. Ekkorra készült el ugyanis a Császári és Királyi Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság új vasútvonala, amely Budapest és Nagykanizsa között zötyögtette a kedves utazókat. A régen várt eseményt így írta le egy korabeli szemtanú: „Sűrű fekete füst gomolygott a mozdony kéményéből, a körülállók már türelmetlenül toporogtak. Végre a mozdonyvezető meghúzta a kart, az éles sípoló hang fehér gőz kíséretében tört elő a tetőn egy vékony csőből. Aztán lassan megmozdult a monstrum, a kerekek kínlódva erőlködtek centiméterről centiméterre, az ide-oda mozgó vaspántok egyre gyorsulva lökték előre a mozdonyt.” A kísérlet sikeresen zárult, az első szerelvény pedig kigördült az új pályaudvarról. Az újdonsült vonal nyolcvanhat állomásából mindössze három kapott jelentős indóházat, de míg a nagykanizsai és a székesfehérvári állomásépület jellegtelen, földszintes építmény volt, a budai kiemelkedően díszes állomást kapott. Az ekkor még lakatlan völgy akkoriban jó választásnak tűnt, csak később derült ki, hogy az egyre sűrűbben lakott budai terület közlekedését teljesen keresztülvágja.

Maga az állomásépület egyemeletes, egyszerű, de ízléses építmény volt, tetejét két szélső alapfalba épített vasoszlop tartotta, belsejét a kor akkori igényei szerint a legnagyobb fényűzéssel rendezték be. Az épületet kétoldalt várótermek, hivatali helyiségek, lakások és egy vendéglő vette körül és két irányból lehetett megközelíteni. Az egyik az akkori Koronaőr utcából vezetett fel, a másik pedig az indóház túlsó feléről, a Városmajor irányából érkezőknek kínált bejáratot. A századfordulóra azonban a főváros dél felé terjeszkedését már akadályozta a déli vasút vonala és több terv is született a pályaudvar megszüntetéséről és Kelenföldre telepítéséről. Például 1937-ben csak tizennégy budai szervezet összefogása akadályozhatta meg a pályaudvar megszüntetését. A Déli végül maradt és még évtizedeken keresztül szolgálta a fővárost, ám az időközben korszerűsítésre szoruló indóház felújítása helyett inkább lebontották és helyére az állomás az 1970-es években, Kővári György tervei alapján, egy akkor modernnek számító állomásépületet kapott. Időközben a kettes számú metróvonal végállomását is ide telepítették, és ezzel a Déli pályaudvar környéke a budai városrész kiemelt közlekedési csomópontjává vált. (G. R.)