A hegyvidékiek védik a Normafát

Összesen 250 behajtási, illetve áthajtási engedélyt adna ki a főváros a Jánoshegyi útra, a Normafa térségébe. A városrész önkormányzata tiltakozik a főpolgármesteri kabinet döntése ellen, hiszen a védettséget éppen a környező pihenő parkerdő megóvásáért alakította ki a XII. kerület képviselő-testülete. A védettség tökéletesítése miatt a kerület egyébként átvenné a fővárostól a Jánoshegyi út tulajdonjogát, ám a főváros halogatja a döntést. A városrész a környék rendbehozatalára összesen 400 millió forintot költene.

Évente összesen 250 behajtási, illetve áthajtási engedélyt adna ki a fővárosi önkormányzat a Normafa védett térségére. Ebből harmincat a budai edzőtábor, 70-70 darabot pedig a KFKI és az Educom Kft. kapna – döntött a főpolgármesteri kabinet. E szabályozással áthajtási engedélyhez jutnának néhányan azok közül is, akik Budakeszi és a főváros között közlekednek. A főváros meg kívánja vizsgálni, hogy a behajtást korlátozó, csipkártyás, sorompós rendszer kiépítése, üzemeltetése mennyibe kerülne, illetve miként oszthatnák meg a költségeket a kerület és a főváros között. A kabinet nem döntött azonban arról, hogy átadja-e a városrésznek a Jánoshegyi út tulajdonjogát.
A XII. kerület több száz millió forintot költene a Normafa környékére. Mitnyan György fideszes polgármester elmondta: a városrész felújítja a János-hegyi kilátót, és az előtte lévő teret díszburkolattal látja el. Szeretnének egy, a margitszigetihez hasonló buszjáratot indítani a kilátó és a normafai BKV-végállomás között, hogy az idős emberek is látogathassák a létesítményt. A városrész emellett megvásárolná és helyrehozná a Normafa síházat is.
– Mindez persze akkor lenne a legjobb, ha a Jánoshegyi úton csak a megkülönböztetett jelzéssel ellátott autók közlekedhetnének – mondta Mitnyan György.
A polgármester éppen ezért tiltakozik a tervezett 250 behajtási és áthajtási engedély ellen. Álláspontja szerint a KFKI-t máshonnan is meg lehet közelíteni, arra pedig végképp nincsen szükség, hogy egyesek az erdőn át kerüljék el a Moszkva tér környéki dugót, amikor bejárnak a városba – fogalmazott Mitnyan. A városrész éppen ezért döntött úgy, hogy átveszi a fővárostól a Jánoshegyi út tulajdonjogát, felvállalva a 6,5 kilométeres út több tízmillió forintos felújítási költségét és a rendszeres karbantartással együtt járó pénzkiadást. A főváros azonban halogatja az átadásról szóló döntést, és túl sok áthajtási engedélyt adna ki. A kerület ettől függetlenül tavasszal sorompókkal zárja le az útvonalat, hogy ténylegesen minimálisra csökkenjen a természetet károsító autóforgalom.
– A sorompórendszer kialakítására a kerület nem kért segítséget a fővárostól, és nem is tart rá igényt – jelentette ki a polgármester. Szerinte ugyanis a főváros hanyag gazdája a környéknek, elég megnézni a Jánoshegyi út állapotát. Mitnyan György arra is felhívta a figyelmet: a szippantós autók a mai napig azon a környéken engedik a csatornába a szennyvizet, holott ebben a kérdésben a városrész már három levelet küldött Demszky Gábor főpolgármesternek.
– Egyrészt a teherautók tönkreteszik az erdei utat, másrészt károsítják a környezetet, harmadrészt erről a részről a szennyvíz tisztítatlanul ömlik a Dunába.
A Normafa környékét 1993-ban helyezték részleges védettség alá, akkortól csupán a célforgalom hajthatott rá a Jánoshegyi útra. A XII. kerület képviselő-testülete tavaly tavasszal léptette hatályba a fokozott védettségről szóló rendeletet, és akkor döntött az autók végleges kitiltásáról.