A Mol húzta a piacot

Több mint félszázalékos nyereséggel zárt tegnap a pesti tőzsde indexe. A vezető részvények többsége a hétfői ára fölött fejezte be a napot. Az élen az 1,6 százalékkal dráguló Mol végzett, a Richter és az OTP 0,6-0,5 százalékkal erősödött. Az index emelkedését a kereskedés záró szakaszában leszálló ágba kerülő Matáv fékezte, amely az utolsó kötésben fél százalékkal ért kevesebbet, mint egy nappal korábban. A részvényforgalom megközelítette a hatmilliárd forintot.

Délelőtt enyhe veszteséget mutatott tegnap a pesti tőzsde indexe, azonban a zárásig 0,6 százalékos nyereségre váltott. Az azonnali részvénypiacon a kereskedés első felében hárommilliárd forint értékben születtek üzletek, a BUX ez idő alatt a 7570– 7590 pontos sávban mozgott. A nap végére az üzletmenet megközelítette a hatmilliárd forintot. Szerény nyereséggel nyitottak az amerikai tőzsdék. A Dow Jones három és fél ponttal, a Nasdaq Composite négy és fél ponttal startolt a hétfői záró értéke fölött. Az USA-ban a decemberi kereskedelmi forgalom a prognózisoknál jóval kisebb mértékben esett vissza. Amíg az elemzők egy százalékot meghaladó csökkenést jósoltak, addig a tényleges forgalomcsökkenés mindössze 0,1 százalékos volt. A vártnál kedvezőbb adat a sportfelszerelések és a háztartási cikkek iránti kereslet növekedésének tulajdonítható, amelyet az üzemanyagok árcsökkenése, valamint az autókereskedelem visszaesése csökkentett. Az elmúlt évi összesített adatok szerint az USA-ban 3,4 százalékkal növekedtek a kiskereskedelem eladásai, míg 2000-ben 7,6 százalékos volt a bővülés. A decemberben mért stagnálást az elemzők az újabb élénkülési periódus közeledésének tulajdonítják. Amennyiben az amerikai gazdaság növekedésének legerősebb összetevője, a lakossági fogyasztás ismét növekedhet, akkor véget érhet a recesszió.
Bizakodó nyilatkozatot adott tegnap a Bloombergnek Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Az eurózóna első bankára szerint ez év végére a gazdaság növekedése elérheti azt a lehető legmagasabb szintet, amikor még nem fenyeget az infláció növekedése. Duisenberg álláspontja szerint az eurózónában ez a szint 2–2,5 százalékos növekedést jelent. A bankvezér optimizmusát az táplálja, hogy a legfrissebb adatok szerint mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalmi indexek növekedést mutatnak.
Negyvenkét éves mélypontjára érkezett az infláció Nagy-Britanniában, a brit statisztikai hivatal jelentése szerint. A pénzromlás decemberi alacsony, 0,1 százalékos szintje elsősorban a 37 éves mélyponton lévő kamatoknak és ebből eredően a jelzáloghitelek alacsony költségeinek köszönhető.
A maginfláció – amelyben a jelzálogkamatok nem szerepelnek – 0,2 százalékkal emelkedett decemberben, és ez a kosár 1,9 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel a maginfláció ismét a kormány 2,5 százalékos célszáma alatt maradt. Az utóbbi 33 hónapból 32-ben 2,5 százalék alatt volt a tizenkét havi maginfláció. Ez elvileg teret hagy további kamatcsökkentésre, ebben azonban kevesen reménykednek, miután Eddie George a múlt héten arra utalt, hogy a következő lépés inkább kamatemelés lesz, ha a lakossági fogyasztás nem csökken magától – idézte az MTI a központi bank kormányzóját. A bankár azt is hozzátette később, hogy a bank mindenesetre megvárja a világgazdasági környezet valamelyes javulását. A fogyasztási cikkek árai átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek egy év alatt, míg a szolgáltatások átlagosan 4,1 százalékkal drágultak. Az EU harmonizált módszerével számítva Nagy-Britanniában 1,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció decemberben, a novemberi 0,8 százalék után.
A feltörekvő gazdaságok között számon tartott Törökország devizaadósságainak minősítését feljavította az amerikai Moody’s hitelminősítő intézet. Negatívról stabilra javította a devizaadósságra maximálisan adható B1-es osztályzat kilátását, és a devizában jegyzett bankbetétekre adható B3-as besorolás kilátását. Ugyancsak negatívról stabilra emelte a hitelminősítő a török lírában jegyzett adósság B3-as osztályzatának kilátását is.