Átalakuló államkincstár

Ez év január elsejétől kezdte meg működését a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (MÁK Rt.): a szervezet feladata, hogy – gyakorlatilag az államigazgatás bankjaként – végezze annak pénzforgalmát, illetve biztosítsa a költségvetés napi likviditását.

A Magyar Államkincstár részvénytársasággá alakulása befejező része a kincstári rendszer átalakulásának: az első lépés az Államadósság Kezelő Központ tavaly márciusi rt.-vé alakítása volt, a következő pedig az Államháztartási Hivatal októberi felállítása – mondta a szervezet székházában tartott sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter. A Magyar Államkincstár Rt. állami tulajdonú, egyszemélyes részvénytársaság, részvénye névre szóló, forgalomképtelen, az alapító jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.
A szervezet jogszabályban meghatározott forintszámlákat vezet a jogszabályban meghatározott ügyfelek részére, valamint a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól, a nemzetgazdasági elszámolásokról: emellett devizaszámlák vezetésére is jogosult, és szerepet játszik az uniós források fogadásában. Emellett fontos feladata a kincstárnak, hogy gondoskodjon az MNB-nél vezetett kincstári egységes számla napi likviditásáról.
*
A múlt év legrövidebb és leghoszszabb törvényeit a Pénzügyminisztérium készítette elő. A tárca 12 törvénytervezetet terjesztett be. A Malév Rt.-ről hozott törvény – amely később ugyan hatályát vesztette – mindössze egyetlen paragrafusból állt. Ezzel ellentétben a tőkepiaci törvény 450 paragrafus terjedelmű, és így az összes tavaly elfogadott előterjesztés közül a leghosszabb. A törvények mellett 57 rendelet született még az elmúlt egy év leforgása alatt.