Az uniós körút első állomása

Az Európai Bizottság tegnap bejelentette: az új tagok felvétele utáni támogatásokra vonatkozó javaslatai álltak Orbán Viktor helsinki és stockholmi tárgyalásainak középpontjában. A pozíciós papír többek között jelentősen meghatározza Magyarország uniós csatlakozásának pénzügyi feltételeit is. Orbán Viktor mostani látogatása a miniszterelnök európai uniós országokat érintő, a következő hetekben tervezett körútjának a nyitánya.

Nagyon távol állnak az uniós dokumentumban foglaltak a magyar elképzelésektől – jelentette ki tegnap Helsinkiben és Stockholmban a magyar kormányfő, ám egyidejűleg fontos lépésnek nevezte a bizottsági irat kibocsátását. Az előzetes információk szerint a dokumentum a regionális és mezőgazdasági támogatások ügyében is elmarad a magyar várakozásoktól. Mint Orbán Viktor magyar újságíróknak – köztük lapunk kiküldött tudósítójának – kifejtette: céljuk, hogy a 2013-ig elhúzódó átmeneti időszakot csökkentsék. Hazánknak sokkal szerencsésebb lenne, ha az átmeneti időszak 2007-ben lezárulna, hiszen akkor az ország részt vehetne az Európai Unió mezőgazdasági reformjának, valamint költségvetési politikájának a kialakításában. A magyar álláspont máskülönben átmeneti megállapodások helyett az ad hoc megoldásokat részesítené előnyben – vagyis hogy az EU nyilvánosságra hozza, konkrétan mekkora összeget folyósít Magyarországnak. Ezt követően, azaz 2007 után pedig az uniós költségvetés, illetve a mezőgazdasági reform lesz meghatározó, s ezek kialakításában Magyarország is részt kíván venni. Hazánk mindezeken túl kevesli a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra szánt huszonöt százalékot.
Orbán Viktor leszögezte, a magyar gazdák nehezen tudnak majd fair versenyben részt venni, ha a nekik szánt támogatás egynegyede annak, mint amennyit egy francia, vagy egy német gazda kézhez kap. Hangsúlyozta azt is, hogy a brüsszeli dokumentum a regionális és mezőgazdasági támogatások terén nem lehet végső álláspont, hanem tárgyalási alap. Így a magyar kormányfő a következő hetekben, hónapokban kemény tárgyalásokra számít. Jóllehet, a dokumentumot a tagállamok csak ezután fogják megvitatni és a közös álláspont valószínűleg májusig várat magára, Orbán Viktor azonban már tegnap egyeztetett a visegrádi országok vezetőivel, és jó esélyt lát arra, hogy a visegrádi országok a februári csúcsra közös álláspontot alakítsanak ki.
A magyar és a finn kormányfő megbeszélésén szó esett a munkaerő szabad vándorlásáról is. Paavo Lipponen hangsúlyozta, hogy habár két évig fenntartják az átmeneti korlátozást, a gyakorlatban azonban addig is üdvözlik a magyar munkavállalókat Finnországban. Elhangzott az is, hogy az uniós országokban várható választások nem befolyásolják majd az Európai Unió bővítését, Orbán Viktor pedig leszögezte, hogy a magyar belpolitikai események, nevezetesen az áprilisi választások sem lesznek hatással magára a felkészülési folyamatra.
A magyar kormányfő stockholmi tárgyalásainak középpontjában szintén a bizottsági dokumentum állt. Svéd kollégájával, Göran Perssonnal tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamatban a legfontosabb az időrend betartása. Emlékeztetett arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokban az áttörés a svéd elnökség alatt következett be. A két kormányfő egyetértett abban, hogy a bővítési folyamatban az egyenlő elbánás elve a követendő. A bizottsági dokumentum kapcsán a svéd kormányfő leszögezte, hogy kompromisszumot kell találni.
Orbán Viktor tegnap egyébként megbeszélést folytatott Bo Lundgrennel, a mérsékelt Moderata párt elnökével.
A helsinki és stockholmi vizit tulajdonképpen annak az uniós megbeszéléssorozatnak a nyitánya volt, melynek során a magyar kormányfő az EU-tagok vezetőivel egyeztet majd az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. Ezek során a miniszterelnök személyes megbeszéléseken keresztül kívánja bemutatni a magyar álláspontot, érdekeket.