A mai Bem téren álló, a XIX. század végén épült Radetzky laktanya helyén már az ókorban is katonai központ volt, és a tér a későbbiekben is fontos szerepet játszott, mint a Vár védelmi rendszerének része.
A Víziváros területén kiváló fekvése miatt már az ókortól igen fontos kereskedelemi és hadi útvonal haladt keresztül. A Limes út az Aquincum tartományból Pannónia belsejébe vezetett, egyik elágazása éppen itt a Vízivárosban volt. Az út védelmét őrtornyok és táborok látták el, ilyen volt például a mai Bem téri laktanya helyén álló katonai tábor is. Az ekkori építményeket elsodorta a népvándorlások vihara. A XI–XII. századtól benépesült terület és a mai tér ekkor vált ismét fontos közlekedési csomóponttá, ahonnan kocsiút vezetett, és a Duna-parton révállomás is kiépült. A városrész köré hamarosan védelmi céllal városfalat emeltek, amely pontosan itt, a Bem téren érte el a Dunát. A török időkben a mai Fő utca kiemelt szerepet játszott, részben a Batthyány tér nyugati oldalán létesített imádkozóhelyük, a Szurmeli Hodzsa dzsámi, részben a már a római korban is használt, mai Királyfürdő helyén Szokolli Musztafa lídszeszi néven épült, közkedvelt fürdőhely közelsége miatt. Ekkoriban került az előző helyére a „Horosz Kapuszi”, azaz Kakas Kapu, és a védelmi falat kör alakú, emeletes, kis méretű építménnyel, a Kakas Kapu bástyával zárták le. Az Arszlán budai pasa által készíttetett – a mai Bem tér négyes szám alatti – egykori rondellát később, az 1800-as évek elején lebontották, ám maradványai még száz évvel ezelőtt is láthatók voltak. A beépítetlen területre a harmincas években került egy ötemeletes ház, amelynek helyén ma már a Külügyminisztérium új épületszárnya áll. A munkák során jelentős részeket tártak fel az egykori bástyából, amelyet aztán részben visszatemettek, részben beterveztek a mai épületbe.
A törökök kiűzésekor lepusztult városrész nehezen tért magához, Pest fokozatos előretörésével Buda, így a Víziváros is vesztett kereskedelmi jelentőségéből, amellyel szinte csak a kézműipara állta a versenyt. A városrész a XVIII. századtól két részből állt, a mai Víziváros mellett a Margit körútig nyúló szakasz, a Horvátváros is ide tartozott. A mai Bem tér az 1830-as évektől Király tér, majd a későbbi laktanya helyén 1840 körül épült nagy gabonaraktárról Élelemtár tér néven szerepelt. Az 1874-ben Pálffy térre keresztelt területen 1897-ben épült meg a Radetzky laktanya. A császári és királyi tábornokról, Radetzky grófról elnevezett erődszerű építménybe az óbudai utászok költöztek. A laktanyaépületet, amelynek nevét 1919-ben rövid időre Petőfire változtatták, a második világháború után a munkásőrség hivatala foglalta el. A rendszerváltozás után pedig az első szabad választásokon nyertes kormánypárt, az MDF székháza lett. A következő választás után a párt a Bem térről egy kisebbe költözött, a székházat pedig ma egy magáncég vette birtokba. A tér dísze az 1934-ben emelt, Istók János által készített Bem József-szobor, amely a szabadságharc lengyel származású hősét, a népszerű hadvezért ábrázolja a sikeresen végződő piski csata előtt. A szobor létezése óta fontos szerepet játszott a kormányellenes tüntetések történetében, így 1956. október 23-án, a forradalom egyik kiindulópontja volt, de később, a rendszerváltozás tüntetései közül is itt zajlott néhány.
Elképesztő magyar siker: a Hunyadi-sorozat főszereplője egy világmárka új arca lett
