Bem tér – Radetzky laktanya

Gazsó Rita
2002. 01. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mai Bem téren álló, a XIX. század végén épült Radetzky laktanya helyén már az ókorban is katonai központ volt, és a tér a későbbiekben is fontos szerepet játszott, mint a Vár védelmi rendszerének része.
A Víziváros területén kiváló fekvése miatt már az ókortól igen fontos kereskedelemi és hadi útvonal haladt keresztül. A Limes út az Aquincum tartományból Pannónia belsejébe vezetett, egyik elágazása éppen itt a Vízivárosban volt. Az út védelmét őrtornyok és táborok látták el, ilyen volt például a mai Bem téri laktanya helyén álló katonai tábor is. Az ekkori építményeket elsodorta a népvándorlások vihara. A XI–XII. századtól benépesült terület és a mai tér ekkor vált ismét fontos közlekedési csomóponttá, ahonnan kocsiút vezetett, és a Duna-parton révállomás is kiépült. A városrész köré hamarosan védelmi céllal városfalat emeltek, amely pontosan itt, a Bem téren érte el a Dunát. A török időkben a mai Fő utca kiemelt szerepet játszott, részben a Batthyány tér nyugati oldalán létesített imádkozóhelyük, a Szurmeli Hodzsa dzsámi, részben a már a római korban is használt, mai Királyfürdő helyén Szokolli Musztafa lídszeszi néven épült, közkedvelt fürdőhely közelsége miatt. Ekkoriban került az előző helyére a „Horosz Kapuszi”, azaz Kakas Kapu, és a védelmi falat kör alakú, emeletes, kis méretű építménnyel, a Kakas Kapu bástyával zárták le. Az Arszlán budai pasa által készíttetett – a mai Bem tér négyes szám alatti – egykori rondellát később, az 1800-as évek elején lebontották, ám maradványai még száz évvel ezelőtt is láthatók voltak. A beépítetlen területre a harmincas években került egy ötemeletes ház, amelynek helyén ma már a Külügyminisztérium új épületszárnya áll. A munkák során jelentős részeket tártak fel az egykori bástyából, amelyet aztán részben visszatemettek, részben beterveztek a mai épületbe.

A törökök kiűzésekor lepusztult városrész nehezen tért magához, Pest fokozatos előretörésével Buda, így a Víziváros is vesztett kereskedelmi jelentőségéből, amellyel szinte csak a kézműipara állta a versenyt. A városrész a XVIII. századtól két részből állt, a mai Víziváros mellett a Margit körútig nyúló szakasz, a Horvátváros is ide tartozott. A mai Bem tér az 1830-as évektől Király tér, majd a későbbi laktanya helyén 1840 körül épült nagy gabonaraktárról Élelemtár tér néven szerepelt. Az 1874-ben Pálffy térre keresztelt területen 1897-ben épült meg a Radetzky laktanya. A császári és királyi tábornokról, Radetzky grófról elnevezett erődszerű építménybe az óbudai utászok költöztek. A laktanyaépületet, amelynek nevét 1919-ben rövid időre Petőfire változtatták, a második világháború után a munkásőrség hivatala foglalta el. A rendszerváltozás után pedig az első szabad választásokon nyertes kormánypárt, az MDF székháza lett. A következő választás után a párt a Bem térről egy kisebbe költözött, a székházat pedig ma egy magáncég vette birtokba. A tér dísze az 1934-ben emelt, Istók János által készített Bem József-szobor, amely a szabadságharc lengyel származású hősét, a népszerű hadvezért ábrázolja a sikeresen végződő piski csata előtt. A szobor létezése óta fontos szerepet játszott a kormányellenes tüntetések történetében, így 1956. október 23-án, a forradalom egyik kiindulópontja volt, de később, a rendszerváltozás tüntetései közül is itt zajlott néhány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.