Több elemző konszenzusa szerint a 2002. évben a magyar tőkepiac magára talál, és az álomból felébredvén jelentős növekedésekre lesz képes. Ha nem vesszük figyelembe a korábbi évek nagy nemzetközi eseményeit és azok negatív hatásait, akkor kijelenthetjük: a tavalyi évben volt legmélyebb pontján a hazai börze, amit csak tetéztek a szeptemberi amerikai terrortámadások.
Elmúlt a várakozás
A tőzsdén alig volt forgalom, a néhány húzórészvényen kívül csak pár spekulatív papírt adtak-vettek a befektetők, viszont az árfolyamok a csekély érdeklődés ellenére stabilan tartották magukat. Az orosz, a japán és a dél-amerikai gazdasági gócpontok közül talán a legnagyobb problémát a Budapesti Értéktőzsdén az orosz válság okozta. Akkor a külföldi befektetők az igen stabil magyar parkettről kivonták tőkéjüket, hogy az elszenvedett oroszországi veszteségeiket valamilyen módon enyhítsék. Piaci visszafogottságot okozott az Y2K, azaz a 2000. évi számítástechnikai rendszerek átállása is, amelyről utóbb kiderült: nem volt több pánikkeltésnél. Egyszóval az elmúlt négy és fél év a tőkepiac fokozatos elértéktelenedésével telt el, a befektetők más, sokkal nagyobb hasznot hozó portfóliókat építettek ki, a részvényárakra egyre kisebb figyelem jellemezte.
Többen szóba hozták, hogy talán az okok mellett a magyar kormány is felelős lehet az eseményekért, a tőzsdeparkett elnéptelenedéséért, de ha megvizsgáljuk a nemzetközi tőkepiacokat és a magyar tőzsdét, akkor rájövünk, a felelős politikai vezetés nem tehetett semmit az elmúlt években. A magyar gazdaságban a külföldi tőkebeáramlás fokozatosan növekedett, s hogy ezt nem a tőkepiacon keresztül fektették be, arról már nem tehet senki. Nem lehet meggyógyítani a beteget az egyik napról a másikra, és nem lehet hangzatos szavakkal becserkészni a befektetőt, hogy ugyan vásároljon már egy ki részvényt a tőzsdén.
Valójában inkább a spekulánsok tehettek a piac elnéptelenedéséért, mivel korábban igen magas hasznot hozott a tőkepiaci spekuláció, így a csökkenő árfolyamok már kevésbé voltak vonzóak. Viszont amikor már lehetett volna vásárolni, a magyar befektetők azért nem tették meg, mert a korábbi negatív eseményeken tanulva, féltek az újabb invesztíciók megtételétől, így a partvonalon túlról figyelték az eseményeket.
Csőd és stabilizáció
Miközben az utóbbi néhány évben a felvásárlási akciók voltak a tőzsdék főszereplői, addig tavaly a csődök okoztak nagy döbbenetet a világban. A bajba jutott cégek legtöbbje Japánban található, de sajnos az Egyesült Államoknak is lassan sikerül a szigetország negatív rekordját elérnie. A csőd közeli állapotokról keveset tud a közvélemény, de ha egy cég részvényei látványosan zuhannak, és felvásárlók jelennek meg, akkor már sejthető, hogy baj van. Baj volt tavaly decemberben is, amikor az Enron energetikai cég összeomlott, magával rántva több nyugdíjpénztárt és kisbefektetőt, de ezek az események már nem hatottak a magyar piacra. A New York-i terrormerényletek után a BÉT-en igen gyorsan stabilizálódott a helyzet, bár a szokásos karácsonyi-újévi rali elmaradt: a befektetők lassan visszaszivárogtak a parkettre. A vásárlók óvatos jelenlétével megváltozott a hangulat, a tőzsde optimistává vált, amit a nemzetközi állapotok is igazoltak. Nyugat-Európában és a tengerentúlon az utolsó negyedéves vállalati gazdálkodási adatok több esetben felülmúlták a várakozásokat, ami újabb lépés volt a tőzsdéknek a gyógyulás felé. A magyar piacon több oldalról érkező, kedvezőnek nevezhető hírek jelentek meg, amelyek akarva-akaratlanul növekedésre sarkallták a részvényárakat és velük együtt a BUX értékét is.
Felértékelődik a BÉT
Sokáig kellett várni arra, hogy végre a nemzetközi befektetők is észrevegyék: jobb befektetési lehetőséget nehezen találnak a világban, mint a kelet-európai térségit. A várakozásnak az elmúlt egy hónapban megérett a gyümölcse, a nemzetközi gazdaságok recesszióval küzdenek, az eurókészpénz bevezetése ugyan sikerrel járt, de inflációs hatások megjelenését okozta, egyszóval már nincs más megoldás, mint a biztonságos feltörekvő piacokon helyet találni a befektetni szánt eszközöknek. Az amúgy is alulértékelt kelet-európai régió tőzsdéi közül a BÉT vezető szerephez jutott, és az elkövetkező hónapokban a megelőlegezett bizalmat valószínűleg be is váltja. Egy hónap alatt a magyar tőzsde indexe, a BUX 11 százalékot meghaladó növekedést produkált, az árfolyammutató átlépte a nyolcezer pontos küszöböt, a vezető részvények árai a magasba szöktek. A befektetők nem hogy visszaszivárogtak a parkettre, hanem igen erősen jelentkeztek a vételi oldalon, így a BÉT valószínűleg túljutott az elmúlt évek krízisén. Az amerikai és európai árfolyamokra már kevesebb figyelem jut, viszont a részvényalapok egyre nagyobb súlyt adnak portfólióikban a magyar papíroknak, így elképzelhető, hogy a befektetések átrendeződése kapcsán a jövőben is részvényárdrágulást tapasztalhatunk majd. A megkérdezett szakértők szerint az áprilisi választások nem gyakorolnak különösebb hatást a tőkepiac hangulatára, viszont az év második felében a nemzetközi események újbóli erőteljes térnyerése nagyobb reakciókat válthat ki a befektetőkből.
Csúcson a BUX és az OTP
A hazai tőzsdei befektetések felértékelődésének látványos jeleit először a múlt héten vehettük észre. A hét első felében a BUX eljutott a nyolcezer pontos határig, sőt napközben hosszabb-rövidebb időre át is lépte a határvonalat. Az igazi áttörés azonban csütörtökön történt, amikor a tőzsdemutató a nyolcezer pontos küszöb fölött rekedt a nap végére. A BUX növekedésével párhuzamosan a vezető papírok árai is drágulni tudtak. Egy hét alatt a Matáv hat forinttal, a Mol 205 forinttal, az OTP 1050 forinttal, a Richter hétszáz forinttal javult. A legnagyobb megugrást az OTP-papírok mutatták, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy a bank a sikeres IRB-akvizíciót követve is várhatóan pozitív működési adatokkal szolgál a 2001. évre vonatkozó jelentésében.
Igen érdekesen alakult a kárpótlási jegyek ára is, amelyet a Kárpótlásijegy-tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének megalakulásával magyarázható. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint párbeszéd kezdődhet a kárpótlási jegyek tulajdonosaival, de a papírok bevonására vonatkozó bárminemű utalás csak merő találgatás. A kárpótlási jegyek az újabb spekulációs hatások következtében csaknem húsz százalékkal drágultak. Az elmúlt heti növekedésre úgy tekinthetünk, mint a piac feléledésének első állomására. Ha a szakértők szimata nem csal, az elkövetkező hónapokban sok hasonló drágulási eseményben lehet része a magyar tőzsdének.
origo.hu
Hatalmas győzelem: Csibi Krisztina nyerte meg a választást!
