Cél az egyenjogúság

Magyarország képviselni fogja a nemzeti érdekeit az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon – hangsúlyozta Szájer József tegnap egy nemzetközi konferencián. Az európai integrációs ügyek országgyűlési bizottságának elnöke rámutatott: az a cél, hogy egy emberöltő alatt utolérjük az európai uniós átlagot, akkor teljesíthető, ha olyan megegyezés születik, amely biztosítja ennek feltételeit.

Magyarország szempontjából a csatlakozási tárgyalások tekintetében az előző fél év sikeres időszak volt, a menetrendet sikerült betartani – jelentette ki Szájer József, az európai integrációs ügyek országgyűlési bizottságának elnöke a tegnap kezdődő nemzetközi konferencia megnyitóján, amelyet a XXI. Század Intézet, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem politikatudományi tanszéke és a Miniszterelnöki Hivatal integrációs stratégiai hivatalának munkacsoportja rendezett. Mint mondta, Magyarországnak szimbolikus értékű, hogy a szeptember 11-i tragikus események után sikerült teljesíteni a megszigorított feltételeket a bel- és igazságügyi területen, így ezt a fejezetet novemberben ideiglenesen lezárhatták. Szájer hangsúlyozta: Magyarország a pénzügyi kérdésekben is arra törekszik, hogy ugyanolyan egyenjogú tagja legyen az uniónak, mint bármely más ország. A parlament integrációs bizottságának elnöke leszögezte: hazánk nemzeti érdeke, hogy az agrártámogatási alapból, a regionális alapból és a felzárkózási (kohéziós) alapból annyi forráshoz jusson, hogy lehetségessé váljon egy emberöltő alatt felzárkózni az európai átlaghoz. Az agrártámogatások rendszerének kapcsán nehezen elképzelhetőnek tartotta, hogy bizonyos átmeneti időszak elfogadása mellett különböző támogatások működjenek az unión belül.
A konferencián felszólalt Pintér Sándor belügyminiszter is, aki a csatlakozási tárgyalásokon átmenetileg lezárt belügyi és igazságügyi fejezet néhány pontját emelte ki. Kijelentette, hogy Magyarország nem jelent biztonsági kockázatot az Európai Unió számára.
Sikerült átalakítani a szervezett bűnözés elleni rendszert, és Magyarország ma már tagja az Europolnak, ami komoly elismerés – mondta a belügyminiszter. A vízumpolitika kapcsán megemlítette a konzuli információs rendszer kiépítését, s hogy a jogszabályi alapok megteremtették a konformitást a schengeni határőrizeti rendszerrel.
Szólt arról is, hogy az 1998-as 600 ezerről 2001-re 465 ezerre csökkent a bűncselekmények száma, s a gépkocsilopások tekintetében csak két európai országban jobb a helyzet.
Liliane Blom, a belga külügyminisztérium európai uniós főosztályának vezetője felszólalásában Belgium előző éves elnökségi munkáját értékelte. Hatalmas siker az Európai Uniónak, hogy sikerült megnyitni a tizenkét tagjelölt számára a következő egy év tárgyalási pozícióit – hangsúlyozta a belga politikus.
Az Európai Unió bizottságának az a javaslata, hogy a felvételt nyerő országok támogatását a mostani tagokra eső összeg egynegyedében határozta meg, sérti a nemzetek egyenjogúságának elvét – hangsúlyozta Szent-Iványi István (SZDSZ). A parlament külügyi bizottságának elnöke hozzátette: így a versenysemlegesség európai normája is csorbul, hiszen a majdani új tagok gazdálkodói sokkal kevesebb támogatásból kénytelenek felvenni a versenyt más államok vállalataival.

Változóban a közigazgatás. Még nem dőlt el, hogy a 19 megyére épülő magyar közigazgatási rendszer miként alakul át az uniós csatlakozásig – közölte Pintér Sándor az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának sajtóbeszélgetésén. A belügyminiszter a továbbiakban utalt arra is, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha a közigazgatás kikerülne a Belügyminisztérium hatásköréből. Ekkor csak a rendészeti feladatok maradnának a minisztériumnál, amire nincs példa az egész Európai Unióban.