Elhúzódó jogvita Dunaharasztin

A Pest Megyei Ügyészség hamis tanúzás alapos gyanújával nyomozást indított Dunaharaszti jegyzője és az önkormányzat műszaki osztályvezetője ellen, azt vizsgálva: az utóbbi által polgári és büntetőperbe fogott Racsmány Ferenc valóban „hazugnak” nevezte-e Buday Pál osztályvezetőt, aki a főváros XVI. kerületében SZDSZ-es képviselő. Noha bebizonyosodott, hogy Racsmány szájából nem hangzott el ilyen kijelentés, az ügyészség nyomozó hivatala a tisztségviselőket nem találta bűnösnek.

Egy 1999 tavaszán tartott képviselő-testületi ülésen, amelynek témája a Dunaharasztiban felhúzott Westel-adótorony volt, Racsmány Ferenc lakó „pofátlannak” titulálta az önkormányzat műszaki osztályának vezetőjét, Buday Pált. Racsmány az illetékes földhivataltól beszerzett anyagok, illetve a földmérői vélemény birtokában úgy vélte, a tornyot rossz helyre húzták fel. Amikor Buday Pál szerinte ennek ellenkezőjét bizonygatta ugyanazon dokumentum alapján, többször közbekiabált; elhangzott a „pofátlan” kitétel is, amelyre a köztisztviselő egy személyiségi jog megsértése okán indított keresettel, valamint egy becsületsértésért benyújtott magánindítvánnyal felelt.
A polgári per az ülésről készült jegyzőkönyvben – mint utóbb kiderült, részben pontatlanul – rögzített mondatokra alapult. Erre építette tanúvallomását a hivatal jegyzője, Kollonay Enikő is. Mivel – mint az ítéletben áll – egyik fél sem kifogásolta, hogy a jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangkazettát bizonyítékként használják fel, a „Hogy lehetsz ilyen pofátlan! Menj vissza Mátyásföldre, ott laksz, ott képviselj valakit, jó, ne itt! Te hazug!” mondatok alapján a bíróság kötelezte Racsmányt, hogy 15 napon belül fizessen
100 000 Ft-ot Buday Pálnak. Racsmány tagadta, hogy a „hazug” kifejezést használta volna, s fellebbezett az ítélet ellen. A Pest Megyei Bíróság másodfokon helybenhagyta a bírság összegét, ám a „hazug” kifejezés elhangzásának megállapítását mellőzte.
Racsmány következő év márciusában mint vádlott állt ismét a bíró előtt – az osztályvezető büntetőeljárást (is) indított ellene becsületsértésért. A magánindítványban ugyan „hazug” helyett már „Haraszti” szerepel, de Buday ismét állította: a vádlott a „hazug” kifejezést használta. A Ráckevei Városi Bíróság a vádlottat megrovásban részesítette, s az eljárást megszüntette. Ezt követően kapcsolódott az ügybe a Pest Megyei Ügyészség: nyomozást indított hamis tanúzás alapos gyanúja miatt Kollonay Enikő és Buday Pál ellen, amit 2001. október 9-én megszüntettek: az igazságügyi hangtechnikai szakértő ugyan megállapította, hogy Racsmány nem „hazugot”, hanem „Harasztit” mondott, de a hangzavar miatt ezt nem a jegyzőkönyv alapjául szolgáló magnófelvételből, hanem a televíziófelvételekből lehetett csak biztosan megállapítani. Mivel a jegyző és Buday „az általuk objektívnak tekintett” jegyzőkönyv és a hangkazetta alapján tettek vallomást, szándékosság fel nem róható, s a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban őket még gondatlanság sem terheli. A határozat ellen Racsmány ügyvédje panaszt jelentett be a Ráckevei Városi Ügyészségnél, amelyet január 4-én írásban elutasítottak. Pécsi Kálmán ismét panasszal kíván élni, ezúttal a Pest Megyei Főügyészségen.
Buday Pál mindeddig nem jutott hozzá a 100 000 Ft-hoz.
Racsmány Ferenc, aki mindent megtett annak érdekében, hogy az adótornyot áthelyezzék, úgy véli, ha egy felelős önkormányzati tisztségviselő, kezében az ellenkezőjét bizonyító dokumentummal azt állítja, hogy a tornyot a helyrajzi számnak megfelelő területen építették fel, azt megilleti a „pofátlan” jelző. Amennyiben Buday Pál és Kollonay Enikő nyilvános bocsánatkérésben nem részesítik a „hazug” szó miatt, a következő per(eke)t ő indítja becsületsértésért, illetve rágalmazásért.