Előnyben a magyarok

Magyarországon többen vannak azok, akik valószínűleg vagy biztosan nem alkalmaznának külföldi állampolgárt, mint akik igen. Az összes megkérdezett csaknem kétharmada szerint nagyobb a valószínűsége, hogy a magyar munkaerőt választanák, ha ugyanarra a munkára, ugyanolyan bérért egy erdélyi magyar és egy román nemzetiségű munkás is jelentkezne. Kilenc százalékra tehető azok aránya, akik az erdélyi munkakereső mellett döntenének – derül ki a Socio Balance január 16–17-én 980 fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatásából.

A felmérés szerint a társadalom nagyobb részének semmilyen személyes tapasztalata nincs vendégmunkásokról. A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada ismer személyesen vagy barátján, ismerősén keresztül olyan céget, ahol nem csak magyar állampolgárok dolgoznak. Többségüknek legfeljebb három ilyen cég jutott eszébe, és alig több mint tíz százaléknak van tíznél több ilyen vállalatról személyes tapasztalata. Közülük legtöbben romániai vendégmunkásokról hallottak ezeknél a cégeknél, tízből hatan említik meg Romániát származási országként.
A témához kapcsolódó hír, hogy az Országos Munkaügyi Tanács tegnapi szakbizottsági ülésén javaslat született a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyekről. Erről Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta az MTI-t. A munkavállalói és munkadói szakértők támogatták, hogy a munkaügyi központoknál bejelentett betölthető álláshelyek száma alapján határozzák meg az országosan a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek maximális számát.


A Socio Balance által megkérdezettek közül Ukrajnát jelölték meg még meglehetősen sokan, de például a Szlovákiából Magyarországra érkező munkásokról nagyon keveseknek van személyes tapasztalatuk. Jóval többen említenek ezzel szemben „más európai országból” érkező dolgozókat, értve ezalatt minden bizonnyal elsősorban az EU tagállamaiból hazánkba érkezett munkaerőt.
A megkérdezettek közel fele magyar nemzetiségű vendégmunkásokról tud, de az említések aránya alapján a romániai román vendégmunkások szerepe is jelentős. A megkérdezettek által ismert vendégmunkások több mint háromnegyede három hónapnál hosszabb időre vállal munkát hazánkban, a legjellemzőbb időtartam több mint egy év. Ez arra utal, hogy a jelenleg Magyarországon foglalkoztatott külföldiek többsége – a megkérdezettek szerint – nem elsősorban idénymunkára érkezik hazánkba.
A román nemzetiségű munkások esetében is hasonló a helyzet: a megkérdezettek alig 2 százaléka ismer olyan magyarországi céget, ahol kevesebb mint három hónapra alkalmaznának román vendégmunkásokat.
A lakosság a román feketemunkások jelenlétét érzékeli a leginkább, a válaszadók 79 százaléka nevezte meg a románt azon nemzetek közt, amelyek tagjai engedély nélkül dolgoznak Magyarországon. (A megkérdezettek becslése alapján 100, Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkás közül átlagosan 64 feketén dolgozik.) Nagyon fontos különbségnek tartja az elemzés azt, hogy a románokkal és az ukránokkal szemben a magyar nemzetiségűeket csak 14 százalék említette. Úgy tűnik tehát, hogy a többség szerint mind a kárpátaljai, mind pedig az erdélyi magyarság jóval kisebb arányban dolgozik feketén hazánkban, mint az ugyanazon országból származó, nem magyar nemzetiségűek.
A felmérés szerint nem valós veszély a román vendégmunkások Magyarországra özönlése – állítják a kutatók. Egyfelől a vendégmunkásokkal szemben eleve elutasító az emberek egy jelentős része, másfelől ha a megállapodás nem is tesz különbséget a romániai népcsoportok munkavállalási lehetőségei között, a hazai munkaerőpiac valószínűleg továbbra is az erdélyi magyarokat fogja előnyben részesíteni, harmadrészt pedig a megkérdezettek véleménye alapján inkább a külföldiek hosszabb távú alkalmazása a jellemző ma Magyarországon, nem pedig a legfeljebb három hónap időtartamú idénymunka.