Emberjogi jelentés Magyarországról

Számos ilyen és ehhez hasonló jelentés készül; a kormány tisztában van a létező problémákkal, de azokat nem egy-két napos megfigyelés alapján ítéli meg – mondta a kormányszóvivő tegnap a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet által közzétett, 66 országgal, köztük Magyarországgal is foglalkozó éves jelentésre reagálva.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatos része megállapítja, hogy miközben a lakosság többsége a polgári és politikai szabadságjo-gok összességének, illetve a korszerűsödő gazdaságnak az áldásait élvezi, a társadalom peremén élők továbbra is diszkriminációnak, illetve zaklatásnak vannak kitéve. A dokumentum szerint Magyarországon tovább él az antiszemitizmus és a homoszexuálisokkal szembeni ellenségesség. A jelentés kitér a magyarországi börtönök túlzsúfoltságára, valamint a roma kérdés nehézségeire is. A roma kérdésben a jelentés egyebek közt megemlíti: az a tény, hogy a francia kormány tavaly márciusban menedékjogot adott 15, Zámolyról elmenekült romának, a nehézségek súlyosságát húzza alá. A HRW felsorol több, romákkal szembeni atrocitást, így például a tavaly február 9-i bagi rendőrakciót, de olyan eseteket is, amelyek során nem rendőrök bántalmazták ugyan a romákat, de a mások által elkövetett romaellenes erőszakos cselekményekre a rendőrök nem adtak megnyugtató választ. Diszkriminatív incidens is helyet kap a HRW-jelentésben, így az, amikor egy roma férfit nem engedtek fel a Kanadába induló repülőgépre, miközben nem roma magyar feleségét (gyermekével együtt) felengedték. Pozitívumként említik ugyanakkor, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz a romák helyzetének megjavítása érdekében – olvasható a dokumentumban.
A Human Rights Watch szóvá teszi: bár a magyar kormány 2000 novemberében aláírta az Európai Emberi Jogi Egyezmény diszkriminációellenes jegyzőkönyvét, azóta sem terjesztett be átfogó diszkrimináció ellenes törvényjavaslatot, „még azután sem, hogy a parlament törvényt alkotott a szomszédos országokban élő magyarok mozgásszabadságáról és a szociális jóléti programokhoz való hozzáféréséről”. Az antiszemitizmus megnyilvánulásait illetően a jelentés utal a magyar állami rádió műsorára, illetve a MIÉP-re. A homoszexuálisokkal szembeni ellenségesség példájaként az egyik budapesti kerületi polgármester azon döntését említi, amely megtiltotta ilyen irányultságú csoportok részvételét egy zenei fesztiválon.
A Human Rights Watch megállapítja: „A kormányzó Fidesz prominens tagjának, Mendreczky Ká-rolynak a Magyar Televízió elnökévé történt július 12-i kinevezése megkérdőjelezte az állami műsorszóró szerkesztőségi függetlenségét, annak ellenére, hogy Mendreczky, új posztjának elfoglalása előtt lemondott párttagságáról”.
– A kormány számára elsősorban az a fontos, hogy a magyarok mit gondolnak – hangsúlyozta Borókai Gábor. A kormányszóvivő szerint a kabinet tisztában van azzal, hogy Magyarország nem tökéletes. Borókai Gábor utalt ugyanakkor arra, hogy a Human Rights Watch számos területen előrelépésről számol be. A szervezet megemlíti például, hogy sugárzási engedélyt kapott Magyarország első roma rádiója, s a kormány az EU támogatásával programot indított a romák felzárkóztatása érdekében. – A tárcák odafigyelnek az ilyen jelentésekre, ugyanakkor mi, magunk is készítünk felméréseket a magyarországi állapotokról – mondta végül a kormányszóvivő.