Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, a védelmi bizottság vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a településen az elmúlt három évben kereken öt kilométer hosszú tiszai gát rekonstrukcióját végezték el, és több mint fél kilométeren új védművet építettek.
A városi védelmi rendszer ilyen mérvű fejlesztése az utóbbi évtizedre visszatekintve példa nélküli – tette hozzá –, hiszen az 1994–1998 közötti négyéves ciklusban például gátépítést, rekonstrukciót nem is végeztek. A tiszai áradástól leginkább veszélyeztetett Tószegen több mint két kilométer új töltés növeli a védműrendszer biztonságát, ebből 1,2 kilométernyit a település magasparti részén építettek. Vezsenyen, Tiszavárkonyban, Tiszajenőn és Nagyréven további magasparti töltések készültek el, összesen 11 kilométer hosszú szakaszon – mondta. Hangsúlyozta: a újonnan épített és felújított töltések az 1999-es tiszai áradás legmagasabb vízszintjéig – ez Szolnoknál 960 centiméter – megfelelő biztonságot nyújtanak.
Aláhúzta: a korábbinál jóval nagyobb biztonságfok ismeretében senki részéről sem szerencsés ennek az ellenkezőjét állítani, és feleslegesen riadalmat kelteni a Tisza menti települések lakói körében. Cáfolta azt a feltevést, hogy nincs a kormánynak megfelelően kidolgozott hosszú távú árvízvédelmi koncepciója. Elmondta: a módosított vásárhelyi terv a Tisza szolnoki szakasza mentén hullámtér rendezéssel, illetve Tiszasüly környékén egy vésztározó építésével számol, hogy nagy áradás esetén a mederben lévő víz mennyiségét szükség esetén gyorsan csökkenteni lehessen.
Pánikolnak a kihagyottak, retteg a békétől Brüsszel
