Falusi receptekkel új élelmiszeripar

Öt éve alakították meg a vidéki Magyarország fejlődésének meggyorsítására az ország százötven kistérségi társulását, amelyből hét azt tűzte ki célul, hogy felzárkóztatja a Dél-Alföldet a Dunántúlhoz. A kistérségek az Alföld déli részén eddig évente csaknem egymilliárd forintot fordítottak területfejlesztésre.

A Csongrád Megyei Közgyűlés főtanácsosa, Balogh Imre arról tájékoztatott, hogy a tartalékok kihasználásával léptek előre. A mórahalmi központú Homokhátságon agráripari parkot hoztak létre, több termelőüzem kezdte meg működését. Makón és vonzáskörzetében vállalkozási övezetet alakítottak ki. A szentesi kistérségben sikerült a várost elkerülő utat megépíteni, és a települések összefogásával helyreállították a Kurca folyó élővilágát. A vásárhelyi kistérségben a mártélyi idegenforgalmat pezsdítették meg, a város környéki kerékpárutakat kiépítették. A csongrádi kistérségben sikerült Bokrosra telepíteni egy multicéget, amelyik állateledelt gyárt. Integrálni tudták a helyi mezőgazdaságot ehhez a termelési rendszerhez is.
Balogh Imre szerint a kistérségi társulások a fejlődés motorjaivá váltak. Hamarosan újabb döntő fordulat elé néznek, valószínűleg 2002-ben megnyílnak az európai uniós előcsatlakozási alap, a SAPARD forrásai, és a jó start érdekében valamennyi társulás elkészítette pályázatát. Nemcsak abban reménykednek, hogy az infrastrukturális fejlesztésekhez kapnak támogatást. Szeretnék elérni, hogy a régió élelmiszer-feldolgozó ipara felemelkedjen. Elsősorban községi kisvállalkozásokban, s nem mamut konzervgyárakban gondolkodnak. Jó piacot remélnek a falusi savanyítóknak, gyümölcsszárítóknak, a beruházásokkal új munkahelyeket is teremtenek. Eltökélt szándékuk: a területfejlesztés arányosan valósuljon meg, ne csak a székhelyek, hanem a bolygó községek is részesüljenek a SAPARD áldásaiból.