Fazakas „utolsó” kérése

A Horn-kormány bukását követő napokban Fazakas Szabolcs, még ügyvezető MSZP-s miniszterként, arra kérte az Európai Unió egyik meghatározó országának gazdasági miniszterét: járjon közbe, hogy őt bízzák meg a DaimlerChrysler magyarországi képviseletének vezetésével – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a hazai nemzetbiztonsági szolgálatokat diplomáciai úton tájékoztatták a fontos titkokat tudó miniszter rendhagyó átnyergeléséről a magánszférába.

Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter az 1998-as májusi választásokat követően mindent megtett azért, hogy hazánkat ő képviselhesse egy közép-európai konferencián. Ezt több forrásunk alátámasztja, csakúgy, mint azt, hogy a szervezők informálisan jelezték azon kívánságukat: szerencsésebbnek tartanák, ha Chikán Attila kijelölt gazdasági miniszter venne részt a konferencián.
Információnk szerint Fazakas júniusban személyesen kereste meg Chikánt az ügyben, és végül ő ment a július 3-i konferenciára.
Fazakas bizalmi emberei nyomásgyakorlással elérték, hogy a magyar diplomáciai szolgálat a programban eredetileg nem szerepelő találkozót szervezzen meg számára a fogadó ország gazdasági miniszterével. A megbeszélésről azonban – amelyen Fazakas kíséretében jelen volt Gerényi Gábor és Polacek János gazdasági minisztériumi tanácsos, illetve a Külügyminisztérium egyik vezető diplomatája – sokak megdöbbenésére udvariasan kiküldték a delegációk tagjait, és az eszmecsere négyszemközt folytatódott.
Mint megtudtuk, a beszélgetés témája minden bizonnyal az volt, hogy Fazakas Szabolcs nemcsak a Mercedes, hanem a DaimlerChrysler (DC) magyarországi képviseletét is vezetni kívánta, és ehhez kért segítséget külföldi kollégájától. Három héttel ezután hivatalosan is bejelentették, hogy Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter a világ egyik legnagyobb gazdasági konszernjének magyarországi képviseletét vezeti majd.
Fontos titkok tudójaként kezdte meg munkáját Fazakas a DC-nél, neve legutóbb tavaly nyáron a MiG–29-es vadászgépek modernizációja körüli botrányban bukkant fel. A MiG-ek felújítására ugyanis az a MAPS nevű német–orosz konzorcium is pályázott, amely részben a DaimlerChrysler tulajdonában van. Az ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága Fazakast is meghallgatta, ám a testület végül lezárta az ügyet, mondván, nincs bizonyíték a korrupciós cselekményre. A Fidesz képviselői ugyanakkor bírálták Fazakast. Szerintük amikor egy volt kormánytagot azért fizetnek és bíznak meg, hogy politikai döntést – vadászgép-beruházást – befolyásoljon, tevékenysége formálisan a Btk.-ba ütközik, azaz megvalósíthatja a befolyással üzérkedést.
Fazakassal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 1989-ig a Németh-kormány gazdasági miniszterhelyettese volt, majd ezután négy éven keresztül az osztrák ipart képviselte Magyarországon.
Az EU-ban a leköszönő tisztségviselők lényegesen nehezebben folytathatják magánszektorbeli pályafutásukat. Az Európai Unió távozó „komisszárjait” egy évig „megfigyelés alatt tartják”, ami a Martin Bangemann brüsszeli munkáját lezáró szerződése után kirobbant vitának köszönhető.
Ez a botrány vezetett a korábbi munkahelyét érintő magatartási kódex elfogadásához. Egykor a német szabad demokrata színekben politizáló Martin Bangemann ugyanis, miután távozott az Európai Bizottságtól, sokak megrökönyödésére elfogadta a spanyol távközlési óriáscég, a Telefonica ajánlatát, és átnyergelt a magánszférába. Máig megoszlanak a vélemények arról, hogy Bangemann nemcsak morális normákat, hanem közösségi jogot is sértett-e, amikor titkos információk tudójaként csatlakozott egy, a korábban ellenőrzése alá tartozó szektorban tevékenykedő vállalathoz. Az EU kormányai nevében fellépő Európa Tanács mindenesetre bíróság elé vitte az ügyet. A tagállamok ugyan később visszavonták a feljelentést, de csak azt követően, hogy Bangemann-nal sikerült megállapodni arról: csak egy évvel később veszi fel a munkát a spanyol vállalatnál.