Egymástól távol esnek az említett cégek, de mégis azonos érzést sugallnak termékeik, melyek a magyar kézművesség legmagasabb minőséggel rendelkező remekei. A herendi- és Zsolnay-termékek az árverések mindennapi szereplői is. Egy-egy kézzel készített, egyedi díszítésű kerámiáért ádáz harcot vívnak a vevők és a gyűjtők, így a magyar aukciókon szinte minden esetben megjelenik egy-két érdekes, igen ritka és régi darab. A porcelánmanufaktúrák terméke az egyik legidőtállóbb és egyes vélemények szerint az egyik legjobb befektetési forma. A herendi- és a Zsolnay-porcelánokat egyesek csak dísznek, mások mindennapi használatra vagy ajándékba vásárolják. Mindenkinek kellemes meglepetés, ha a magyar porceláncégek kézzel festett darabjait kapja ajándékba.
A trend első képviselője Stringl Vince fazekasmester volt, aki 1826-ban alapította kis cégét, mely kőedény gyártására szakosodott, de az akkor még kevésbé ismert porcelánkészítéssel is próbálkozott a vállalkozó. Az igazi sikert az 1851-es évben tartott londoni világkiállításon aratták a herendi termékek, ekkor rendelt belőlük maga Viktória királynő is. A fenség vásárlása egy új, a maga nemében teljesen ismeretlen piacot nyitott meg a magyar vállalkozás előtt, hiszen a brit királyi asztalra kerülő termék könnyen utat talált más dinasztiákhoz is. Viktória királynő megbízására a herendi manufaktúra azonnal nekilátott a – ma már Viktória-mintásnak nevezett – szerviz elkészítésének, mely ma is az egyik legkeresettebb terméke a cégnek.
A herendi porcelán befutásával egy időben, 1853 alakította meg Zsolnay Miklós a mai Zsolnay-gyár elődjét. A Zsolnay-gyár az első sikerét az 1873-as bécsi világkiállításon aratta, majd az 1880-as melbourne-i kiállításon végül a pécsi gyár behozta hátrányát a herendi manufaktúrával szemben. A Zsolnay-termékek a világhírüket egyrészt az eozinmáznak, másrészt az épülethomlokzatok díszítőelemeinek köszönhetik. Az eozin lényege, hogy a fém-oxid tartalmú redukált mázt kétszer égetik rá az alaptestre.
Amikor egy porcelán kikerül a festő kezei közül, onnantól csak folyamatosan nő az ára. Egy Viktória-motívumokkal készített készlet ára akár a másfél millió forintot is elérheti, de ha ugyanezen készletet kívánjuk megvenni csak húsz-harminc évvel régebben gyártott kivitelben (ránézésre különösebb különbséget nem igazán fedezhetünk fel), akkor akár hárommillió forintot is adnunk kell érte. A Herendi Porcelánmanufaktúra nemcsak a Viktoria-, Rothschild-, vagy Apponyi-mintáiról ismert, hanem arról is, hogy ha a pénztárcánk és a szépérzékünk megengedi, saját magunknak külön díszítési motívum alkotásával bízhatjuk meg a gyárat. A Herendi különösen nagy megrendelői között találhatjuk az ománi szultánt, aki még karácsony előtt nagyméretű dísztárgyakat és vázákat rendelt, amelyeken a figurákat saját tervrajzai alapján kell kivitelezni.
A 175 éves múltra visszatekintő Herendi Porcelánmanufaktúra a rendszerváltást követően, 1992-től részvénytársasági formában működik, és a munkavállalói részvényprogram keretében a munkavállalók 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A fennmaradó 25 százalékos részvénycsomag pedig a magyar állam tulajdona. Ma a herendi gyár tizenötezer különféle forma, illetve több mint háromezer dekorá-cióval festett terméket gyárt.
A Zsolnay-gyár a rendszerváltást megelőző években a 1950-től kénytelen volt átállni a tömegtermékek gyártására. Ma a manufaktúra már három részre szakadt, melynek egyik részlege a finom porcelán termékeket gyártja, a másik szigetelőanyagok készítésére szakosodott. Az épületek, szobrok, műemlékek állagmegóvására a Zsolnay Örökség Közhasznú Társaságot hozták létre.
A porceláncégek ma az egyik legjövedelmezőbb magyar vállalkozások körébe tartoznak. A Zsolnay-gyár termékei a regisztrált adatok szerint összesen 33 helyen kaphatók, míg a herendi porcelánok ennél lényegesen kevesebb, tíz hazai és három külföldön létesített márkaboltot tart fenn, de mind két cég termékei megvásárolhatók a világ szinte minden országában. A herendi manufaktúra jövőre külföl-dön fejleszti üzlethálózatát, Párizsban és Londonban nyitnak reprezentatív márkaboltot.
A vásárlóközönség növekedésének köszönhetően a herendi gyár 2000-ben 7,8 milliárd forint árbevételt ért el, míg az adózás előtti eredmény kétmilliárd forintot tett ki. Kovács József, a herendi manufaktúra vezérigazgatója szerint 2001-ben várhatóan nyolcmilliárd forintot meghaladó árbevételt sikerül realizálni. A termelés közel 70 százaléka kerül exportra. A legjelentősebb exportpiacaik az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Anglia, Németország, Franciaország és Svájc. A porcelánkészítő cégek a szeptember 11-i terrortámadást igen erősen megérezték, mindez a herendinek 200-250 millió forintos nyereségcsökkenést okozott.
origo.hu
Lendvai Ildikó leleplezte Magyar Pétert, kiderült a titok
