Folytatódó ellenzéki vádaskodás

A magyar–román egyetértési nyilatkozattal kapcsolatos végrehajtási jogszabálytervezetekről konzultációt tartanak a szociális partnerek az Országos Munkaügyi Tanácsban. Várhatóan száz-százötvenezer határon túli magyar tanuló és mintegy harmincezer pedagógus igényel majd diák- és pedagógusigazolványt – jelentette ki az oktatási miniszter. Az MSZP a határon túli magyarok elárulásával, az FKGP magyarellenességgel vádolja a kormányt. A Kisgazda Polgári Egyesület szerint a baloldal riogatja az anyaországban élőket.

A magyar–román egyetértési nyilatkozattal kapcsolatos végrehajtási jogszabálytervezetekről január második felétől konzultációt tartanak a szociális partnerek az Országos Munkaügyi Tanácsban – döntöttek tegnap az érintettek. Eszerint a munkavállalói és a munkáltatói képviseletek hamarosan megkapják a témával kapcsolatos kormányzati előterjesztéseket véleményeztetésre. Az OMT tegnapi, rendkívüli plenáris ülésén a román állampolgárok munkavállalásával kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter elmondta: nem a magyar munkavállalók, hanem a romániai magyarság számára lehetnek kedvezőtlenek az egyetértési nyilatkozat munka világával kapcsolatos részei. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példa nélkülinek tartja, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyetértési megállapodás aláírását megelőző hatpárti tanácskozásról homlokegyenest ellentétes nyilatkozatokat tettek ellenzéki politikusok.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a kedvezménytörvény egészének érvényesíthetősége miatt az RMDSZ is ezt a megoldást támogatta. Ugyanakkor a legfrissebb információk szerint a magyar nemzetiségű román állampolgárok a kialakult helyzettől függetlenül kedvezően fogadták a megállapodás biztosította lehetőségeket. Martonyi János kijelentette, hogy az egyezség nem jelent korlátok nélküli munkavállalást. – Továbbra is garantált a magyar munkaerőpiac védelme – szögezte le a külügyminiszter.
Az Oktatási Minisztérium előzetes becslése szerint várhatóan száz-százötvenezer határon túli magyar tanuló és mintegy harmincezer pedagógus igényel majd a kedvezménytörvényhez kapcsolódóan diák- és pedagógusigazolványt az Oktatási Minisztérium előzetes becslése alapján – mondta el Pálinkás József oktatási miniszter tegnap a tárca által összehívott sajtóbeszélgetésen. A kedvezménytörvény legmarkánsabb részei ugyanis az oktatást érintő rendelkezések, amelyek a magyar nyelvű képzésben részt vevő, magyar nyelven tanító határon túli hallgatót és pedagógust, a felsőoktatásban tanító oktatót, valamint a gyermekét magyar tannyelvű iskolába járató szülőket érinti. A miniszter hozzátette: az igazolványnyal a diákok ugyanazokat a kedvezményeket vehetik igénybe Magyarország területén, mint anyaországi társaik. Az igazolványt az igénylő az általa megjelölt helyen veheti át – térítésmentesen. Emellett minden, magyar nyelven tanító pedagógus igényelhet pedagógusigazolványt és oktatói kártyát, amelyek Magyarországon lehetőséget nyújtanak továbbképzésre, utazási, kulturális kedvezményekre és szakkönyvvásárlási támogatásra is lehetőséget ad. Az oktatási tárca vezetője hangsúlyozta: a diákigazolványok és a pedagóguskártyák előállítására a minisztérium 27 millió forintot különített el. Az igényléseket az országos közoktatási értékelési vizsgaközpontokhoz kell benyújtani.
*
Az FKGP egyetért a kedvezménytörvény bevezetésével, de a magyar és a román miniszterelnök között létrejött megállapodást a státustörvény szellemiségével ellentétesnek és magyarellenesnek ítélik – fogalmazott Béres Béla. Az alelnök ugyanakkor kijelentette: nem támogatják a státustörvény módosítására vonatkozó SZDSZ-es kezdeményezést, sőt az a céljuk, hogy – többek között a lengyelországi németek példája nyomán – visszaállítsák a határon túli magyarok állampolgársági jogait. Megjegyezte: a szabad demokraták folyamatosan nemzetellenes politikát folytatnak, és nem törődnek az elszakított országrészekben rekedt magyarokkal, hiszen magát a kedvezménytörvényt sem szavazták meg. G. Nagyné Maczó Ágnes szerint a magyar–román kormányfői egyezmény is a termőföld kiárusítását, illetve a külföldiek betelepítését szolgálja. A kisgazda alelnök úgy véli, az olcsó román munkaerő beengedése hasonlít ahhoz a történelmi folyamathoz, amely végül Trianonhoz, Erdély elcsatolásához vezetett.
Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: szomorú, hogy a státustörvény körül kialakult vitában az MSZP és az SZDSZ emelkedett megnyilvánulások helyett riogatni igyekszik az anyaországban élő magyar társadalmat. Úgy értékelte, az ellenzék megnyilvánulásaival hátba támadja a határon túli magyarságot. – Nem kell tartani attól, hogy a jogszabály életbelépésével hátrányos helyzetbe kerülnek a magyarországi munkavállalók – szögezte le a politikus. Emlékeztetett rá: a kedvezménytörvény alapján munkát vállalni szándékozóknak szükségük van munkaadói befogadónyilatkozatra, munkavállalási engedélyre, tartózkodási vízumra, APEH- és tb-számra, valamint orvosi vizsgálaton is át kell esniük.
– Elárulta a határon túli magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírásával – közölte Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte félrevezette a kormány a romániai munkavállalókat és a magyar közvéleményt is a kedvezménytörvény kiterjesztésével. A politikus felhívta a figyelmet arra: a kormány az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett. – A határon túli magyaroknak azt ígérte, a magyar munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül, három hónapig, teljes körű társadalombiztosítási ellátás mellett vállalhatnak munkát, ugyanakkor a román kormányt biztosította arról, olyan megállapodást ír alá, amelyben a kedvezmény minden román állampolgárt megillet – jelentette ki. Úgy vélte, a magyar közvéleményt viszont úgy tájékoztatta, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezik a külföldiek magyarországi munkavállalásának korlátozására. Juhász Ferenc leszögezte: ezek az állítások együtt nem teljesíthetőek. Kiss Péter MSZP-s országgyűlési képviselő, volt munkaügyi miniszter az egyeztetést hiányolta és kijelentette: hiába jobbak a munkanélküliségi mutatók Magyarországon, mint az Európai Unióban, a foglalkoztatás szintje továbbra is az EU-átlag alatt van, és a növekedés üteme évről évre lassul.

Előtérben a hazai munkavállalók. Csongrádban a megyeszékhelyen foglalkoztatják a legtöbb külföldről érkezett munkást, Szegeden ennek ellenére továbbra is munkaerőhiány tapasztalható bizonyos szakmákban. Hasonló problémákkal küzdenek a Tisza-parti város vonzáskörzetéhez tartozó települések gazdálkodói, akik a mezőgazdasági munkálatok idején szívesen alkalmaznak vendégmunkásokat – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Bartha László, Szeged polgármestere Rákos Tibor országgyűlési képviselőtársával tartott. A két fideszes parlamenti honatya értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az MSZP pánikot igyekszik kelteni a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása miatt, jóllehet, a parlamenti pártok egyeztetésén ez ellen nem volt kifogásuk. Bartha László hangsúlyozta: nincs valós alapja a szocialisták által gerjesztett feszültségkeltésnek. Szó sincs arról, hogy zűrzavar keletkeznék hazánk munkaerőpiacán. Minthogy Csongrád két romániai megyével is határos, a vendégmunkások java része Szegeden igyekezett elhelyezkedni. A munkaügyi hivatal 2000-ben 854, tavaly pedig 873 külföldinek adott munkavállalói engedélyt. A tapasztalat azt igazolja, hogy bizonyos szakmákban ennyi vendégmunkással sem sikerült betölteni valamennyi megüresedett munkahelyet. (Bálint)