A szlovák parlament ma kezdődő ülésének két olyan napirendi pontja is lesz, amely „forró télutót” eredményezhet a szlovák politikában. A külügyi bizottság továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a képviselők vitassák meg a magyar kedvezménytörvény kérdését, s fogadjanak el olyan nyilatkozatot, amely leszögezi: „a Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsa nem ért egyet a határon túli magyarokról szóló törvénnyel”, ezért „nem járul hozzá annak alkalmazásához Szlovákia területén”.
A bizottság javaslatát ugyan még visszautasíthatja a kormánykoalíciós többség a múlt héten lezajlott államtitkári egyeztetésre hivatkozva, a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezését azonban nem. A nemzetiek a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsághoz fordultak azzal a kéréssel, vizsgálja felül azon magyar képviselők mandátumát, akik kérték a magyarigazolvány kiadását. A nacionalista ellenzéki párt szerint a magyar kedvezménytörvény sérti a szlovák alkotmányt és az ország belső jogrendjét, ami azt jelenti, hogy az igazolvány képviselő tulajdonosai megszegték képviselői esküjüket, hiszen tudatosan megsértették az alkotmányt és a törvényes jogrendet. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kialakuló hangulat pedig olyan Szlovákiában, hogy ha bármilyen formában vita indul róla, elkerülhetetlen a hangulatkeltés, a magyarellenes kirohanások sora.
Ugyanakkor nagy a valószínűsége annak, hogy a szlovák pártok – a kormánykoalíció baloldali pártjait is beleértve – nem is akarják majd megakadályozni a vitát a kérdésről, már csak azért sem, mert más kérdésekben nem tudnak egyetérteni, sőt egyes megfigyelők szerint akár idő előtti választások kiírásáig fajulhatnak a viták. Arról van szó, hogy a szlovák kormány tavaly ősszel nemzetközi tendert írt ki a Szlovák Gázművek Rt. magánosítására, amelyben 49 százaléknyi részvény eladását ígéri. Már több érdeklődő is jelentkezett a pályázatra, a Demokratikus Baloldal Pártja viszont a múlt héten átértékelte eddigi álláspontját, s az ellenzékhez hasonlóan a gázművek 25 százalékát adná csak el. A kormánykoalíció többi pártja azonban nem ért egyet a baloldallal, szerintük Szlovákia hitelének megkérdőjelezése lenne a magánosítás feltételeinek megváltoztatása, Pavol Koncos baloldali pártelnök azonban „köti az ebet a karóhoz”, s még azt sem zárta ki, akkor is a magánosítási folyamat megváltoztatását fogják szorgalmazni, ha a kormányfő a parlamenti szavazást bizalmi szavazással köti össze. Ugyanakkor a baloldal és az ellenzék ily módon együttesen képes leváltani a kormányt, a krízist pedig egyedül idő előtti választásokkal lehetne megoldani. Bárhogy érnek is véget a viták, egy biztos: már az eddigi „bizonytalanság” is sokat ártott Szlovákia integrációs szándékainak.
*
Vladimír Meciar szlovák exkormányfő szerint „a magyar kormány Szlovákia etnikai viszonyainak megváltoztatását célozta meg a kedvezménytörvénnyel, és ez nemcsak az alapszerződéssel, hanem az európai kisebbségvédelem normáival is ellenkezik”. Meciar a pártja szócsövének tartott Novy Dennek adott szokatlanul terjedelmes, exkluzív interjújában úgy látja, hogy a jelenlegi szlovák kormány azonnal köteles lépni a magyar jogszabályban megfogalmazódó szándék ellen. Meciar szerint a magyar törvény „egyértelműen sérti az államok között hatályos nemzetközi jogot azzal, hogy belép egy másik állam területére, megsértve annak önállóságát”.
***
LEMONDOTT A SZLOVÁK PÉNZÜGYMINISZTER. Tegnap benyújtotta lemondását Brigita Schmögnerová, a Dzurinda-kabinet pénzügyminiszter asszonya. Rudolf Schuster államfő a lemondást elfogadta, bár Schmögnerová munkáját egyaránt nagyra értékelte a miniszterelnök és a nemzetközi szervezetek. Schmögnerovának azért kellett lemondania, mert a kormányba őt delegáló posztkommunista Demokrata Baloldal Pártja megvonta tőle bizalmát, mondván, „Schmögnerová pénzügyminiszterként nem a baloldal választási programját valósította meg”. Az új pénzügyminisztert holnap iktatják be hivatalába.
Pánikolnak a kihagyottak, retteg a békétől Brüsszel
