Jobb sarok

vagyok. Előre megmondom, mi történik, és ki mit tesz. Mert én parancsolok. Most történik először, hogy lerántom magamról a leplet, de hát egyszer mindennek eljön az ideje. Igaz, csupán néhány hétre előre – a választásokig – árulom el, mi történik, de legyen ez is elég.
A magyarországi újságírókat utasítom, hogy eddigi fő parancsomat még szigorúbban kövessék. Ne öncélúan, hanem úgy hazudjanak, hogy az ártson az ellenségnek. A túlsúlyotokat kell kihasználni. Ha azt írjátok, az ég zöld, hiába tiltakozik egy vékonyka hang. Ha ugyanis ezerszer ismétlitek, még az ellenség is kételkedni kezd színfelismerési képességében. Ezért parancsot adtam a főszerkesztőknek Kaya Ibrahim, Joszip Tot és Schlecht Csaba nevének napi ismétlésére. Mocskolni kell.
A személyek elleni rágalmazások különösen hasznosak. Ismeritek az embereket. A magyarok esetében a dolog még könnyebben megy, mert segít bennünket a „nem zörög a haraszt” közmondásuk. Rágalmazzatok!!! Kövessétek az Élet és Irodalom és Kende Péter jó példáját! Az Orbán-„bányákkal” és most Kende Viktor c. könyvével ki tudjátok kezdeni a miniszterelnököt. Mert ugye eddig Orbán Viktor családszeretete olyan megkérdőjelezhetetlennek tűnt, mint az, hogy az ég kék. De Kende Péternek – akinek fényképét a lehető legkevesebbszer mutassátok – sikerülni fog elhintenie a kétely mételyét, amelyet mi úgy szeretünk. A kétely mételye! Ízlelgessétek e mézédes szavakat! Ennek megfelelően mindenütt foglalkozzatok a könyvvel. De ne úgy, mint rágalmazó pamflettel, hanem komoly hangon. Mintha elemzésről lenne szó! Azután a részleteken vitatkozzatok lapjaitokban, április 21-éig. Ne feledjétek, ezt nem tudják nektek megtiltani, hiszen nem a kampány része. Ti pedig röhögjetek a markotokba. A lényeg: mindig röhögjetek magatokban, ha az írott szabályokat és a tisztesség normáit a ti hasznotokra meg tudjátok sérteni.
A közszolgálati rádióban és televízióban jól állunk. Embereink ott vannak, de ti mondjátok ennek az ellenkezőjét. Ez legyen kampánytéma.
Megparancsolom az alsóbb szintű bírói kar velünk lévő tagjainak, hogy ha a mi táborunk indít rágalmazási pert, azt azonnal tűzzétek ki. Ha az ellenség indít rágalmazási pereket, hónapokat várjatok az első tárgyalás kitűzésével. Az ítélkezésnél pedig ne feledjétek: nem az a lényeg, hogy másodfokon milyen ítélet születik, hanem az, hogy a választásokig első fokon minél több ügyben elmarasztaló ítéletet hozzatok az ellenséggel szemben.
Az emberjogi szervezeteknek fokozott aktivitást parancsolok. Soros nevű szolgám fedezi működésetek költségeit. A létező összes nemzetközi fórumon három ponton támadjátok a kormányt: antiszemitizmus, rasszizmus és a sajtószabadság hiánya. Ezt kajolják anélkül, hogy ellenőriznék. Magyarország esetében különösen, mert gondoskodtam arról, hogy itteni emberjogi szervezeteim homogének legyenek.
A baráti külföldi újságokat és újságírókat már előkészítettem. Ugyanúgy fognak kampányolni Orbán ellen, mint ahogyan azt Berlusconi ellen tették. Itt hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy most megköszönjem parancsvégrehajtóim eddigi teljesítményét. Nagyon helyesen tettétek, hogy 1994 és 1998 között egy szót sem írtatok a magyar médiáról. Vagy a magyarok antiszemitizmusáról. És nagyon helyesen tettétek, hogy 1998 júliusában folytattátok azt, amit 1994 júliusában abbahagytatok. Támadjátok az Orbán-kormányt éjjel, támadjátok nappal. A forrásokkal most legyetek óvatosak, mert az nem tesz jót legjobb barátainknak, az SZDSZ-nek. Látjátok, hogy mit csinál az ellenfél! Mindent, amit írtok, visszaidéz. Ez pedig visszatetszést szül. Inkább – mint nyár óta teszitek – a saját véleményetekbe csomagoljátok be itteni kapcsolataink programatikus gondolatait. Az ellenségünknek – köztük a magyar nép – persze a legjobban az árt, ha antiszemitizmussal vádoljátok a kormányt, és azzal, hogy a MIÉP-pel akar koalíciót kötni. Ne zavarjon benneteket, hogy egyik sem igaz, és egyik sem bizonyítható. Ki mer egy ilyen vádat parancsom ellenére kétségbe vonni? Nancy Goodman Brinkert viszont utasítottam, hogy a választásokig fogja vissza magát, mert nem jól sült el meggondolatlan nyilatkozata a politikai elit antiszemitizmusáról. Ellenségeink azóta is konkrét példákat követelnek tőle.
Az ne zavarjon titeket, hogy felmérőim a MIÉP-nek kis százalékot mutatnak, és ennek alapján nem írhatnátok hitelesen a MIÉP kormányra lépéséről. Erről a vádról – függetlenül a visszautasításoktól – mindennap írni kell Magyarországon belül és kívül. Utasítottam összes barátainkat, hogy ezt a logikai bukfencet – miként kerülhetne kormányzati pozícióba egy 2-3 százalékosnak mért párt? – ne kérdőjelezzék meg. Utasításaim vonatkoznak a megfelelő külügyminisztériumokban dolgozókra is, akik kétely és ellenvetés nélkül fogadják el a hazug feltételezésre alapuló diplomáciai jelentéseket a MIÉP-veszélyről. Ugyanakkor a felmérőknek azért kell a MIÉP-nek kisebb százalékot kimutatniuk, mert így a jobboldal iránti rokonszenv mértékét kisebbnek állítjuk be. És tudjátok, a szavazókban megvan az a hajlam, hogy az erősre adják a voksukat.
Nagyon fontos az, hogy a médiánk a médiával foglalkozzon, mert ezen a területen vagyunk a legerősebbek. Utasítottam a 168 Órát, az Élet és Irodalmat, napilapjainkat, kereskedelmi televízióinkat, hogy vezessék a harcot. Utasítottam Wisingert, a MUOSZ első emberét, hogy ismét fokozza nemzetközi aktivitását. Mivel a legnagyobb befolyásom a Nemzetközi Újságíró-szövetségben és a bécsi Nemzetközi Sajtóintézetben van, felhívtam a figyelmét, vegye rá ezeket a szervezeteket, hogy április 21-e előtt minél hangosabban és minél többször tiltakozzanak.
Tom Lantost figyelmeztettem, ne merje megismételni az 1998-ban, az akkori választások előtt Budapesten tett kijelentését, hogy az üzleti élet a stabilitást szereti és nem a kormányváltást. Lantos tudja, mi az érdekünk, úgyhogy nem tesz újra ilyen kijelentést.
Gondoskodtam arról is, hogy Halmai Gábor és Vincze Mátyás tovább folytassa a külföld folyamatos tájékoztatását az itteni antiszemitizmus ügyében. Megparancsoltam nekik, hogy amikor a nyilvánosság előtt beszélnek a magyarországi antiszemitizmusról, taktikai okokból minden esetben „rasszizmusról és antiszemitizmusról” beszéljenek, ebben a sorrendben. Megértették.
Konrád Györgyöt utasítottam, hogy minden beszédében a legkenetteljesebb hangon emlegesse fel a toleranciát, és ugyanakkor emlékeztessen Magyarország második világháborús történetére. Mindent megértett és megígért. Hozzátette: mindezt magától is megtette volna, de április 21-éig fokozottan fog emlékezni.
Eörsi Istvánt utasítottam, hogy írjon egy cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitungba. A lapnál már gondoskodtam a cikk elhelyezéséről, sőt lefordíttatásáról is. Neki megparancsoltam: a cikkben aktuálpolitizáljon. Vehemensen. Semmi irodalmárkodás. A Népszabadságnak pedig az utánközlésre adtam utasítást. Ellentmondást nem tűrök.