Kampánynyitó szopós malacokkal

„Kormányt értékelünk – kormányt váltunk” szlogennel hurráoptimizmusos kampánynyitó partit tartott csütörtökön az SZDSZ Budapesten, az újpesti Modern Művészetek Házában. Ezen az estén nagyban keveredett a valóság és a fikció: a vetítővásznon anyakoca malacokat szoptatott, s pénzcsörgetés hangját hallotta a jól öltözött, ünneplő tömeg. Kuncze Gábor pártelnök időutazást hajtott végre: ötös metrót emlegetett, majd visszatérve a „reálfolyamatokhoz”, kijelentette: a kormányváltáshoz az SZDSZ egyedül (!) nem elegendő.

Szitált az eső, mégis nagyon sokan eljöttek a meghívó szerint aposztrofált „pártpartyra”. A múzeum első emeleti nagyterméig, ahol Kuncze Gábor pártelnök beszéde előtt hangulatkeltő-előjátékszerű produkciók szórakoztatták az embert, nehéz volt áttörnie magát a szimpatizánsok falán bárkinek is. Hál’ istennek, Fodor Gábor tömegből kiemelkedő feje némi útmutatást adott arra nézvést, hogy merre történik majd a retorikai attrakció. A színpadot lepedőszerű transzparensek vették körül, amelyeken – talán a múzeumi létből adódóan – a kampány részeként filmmontázsok kápráztatták el a nagyérdeműt. Egy szögből három képernyőt látni a vásznon. Az egyiken változnak a snittek: archív filmhíradórészt, majd szopós malacokat, később motorosokat egy mezőn, majd kecskenyájat látni, ahogy kolompjaikkal elúsznak. A másik képernyőn gépalkatrészek forognak, majd ismeretlen összetételű folyadékot öntenek egy vödörbe, s csendesen hullanak a falevelek. A harmadikon egy majom portréját látni, s közben fémcsörgést, talán aprópénzek hangját hallani. Persze visítanak az emlőért harcoló malackák is.
A fő vetítési falon, ahol majd Kuncze áll, most egy fekete autóból szállnak ki valakik annó, közepes testalkatú emberek sziluettjét látni. Gengszterfilm vagy politikai dokumentumfilm? Nem tudjuk, de nem is illik megkérdezni mást, pedig állnak itt ismert ügyvédek, orvosok és politikusok is, akik hátha még értik is az egész varázst. Nézik százak, hallgatják százak, s aki érti ezt, az szabad demokrata legyen a talpán!
A látványos, hang- és fényhatásokkal tarkított kampánynyitót láthatóan nagy érdeklődés kíséri, de erre az „utcáról bejövős” rendezvényre kicsi az épület is, a csillárról is emberek lógnak, a feltorlódó tömegtől majdnem leszakadnak a lépcsőfeljárók. Kuncze Gábor hangja szól az erősítőből.
– Kedves barátaim, köszöntelek benneteket a Szabad Demokraták Szövetsége megalakulásának huszadik évfordulóján. (?) Sajnálom, hogy az ötödik alkalommal főpolgármesternek választott Demszky Gábor az ötös metróvonal avatási ünnepsége miatt nem tudott eljönni.
Kuncze pártja idillikus jövőbeli helyzetét előrevetítő jóslatot intézett a szimpatizánsokhoz. (Keserű szájízzel ugyan, de meg is tapsolták ezért.) A felvételen felidézte a 2002-es évet, s azt mondta: viták voltak akkor az SZDSZ önmeghatározása kapcsán.
– Folyamatosan arról cseréltünk eszmét, hogy vajon hűek vagyunk-e még elveinkhez, vagy már feladtuk azokat, s egyáltalán liberális párt vagyunk-e még. Később rájöttünk, hogy ezeket a kérdéseket magunk nem tudjuk eldönteni, ezért rendelkezést hoztunk, hogy ha ötnél több szabad demokrata összejön valahol, akkor kötelesek minimum két órát a liberalizmus mibenlétéről vitatkozni. Nos, ettől kezdve a viták egy csapásra megszűntek – szögezi le az előre felvett anyagon a pártelnök.
Kuncze élőben is a színpadra lépett egy stoptáblával a kezében. A stop felirat fölött a „lop” szó volt látható, alatta pedig a választások első fordulójának dátuma. – Mennie kell a jelenlegi kormánynak, mert letérítették a magyar demokráciát arról a útról, amelyre 1989-ben nagy egyetértésben közösen léptünk – hangoztatta Kuncze. – 2002 után vállaljuk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége garancia legyen arra, hogy olyan legyen a parlamentarizmus Magyarországon, hogy a következő kormány valóban megtisztítsa a közéletet a rárakódott szennytől, hogy a következő kormány józanabb, de célratörőbb politikával a kisebbségi magyarság érdekeinek és az Európai Unió normáinak egyaránt megfelelő eszközökkel küzdje ki a magyar kisebbségek problémáinak tartós megoldását – jelentette ki a pártelnök.
Kuncze az előző négy évet értékelve szólt arról, hogy a jelenlegi kormány eljelentéktelenítette a parlamentet, megszüntette annak ellenőrző funkcióját, és „a Gergely-naptár helyett az Áder-naptárat vezette be”. Az álmegfigyelési üggyel a Schlecht Csaba-féle cégeltüntetésről próbálták elterelni a figyelmet. Mint mondta: ő volt az, akinek Kaya Ibrahim Székesfehérvárra menet Alcsútdobozon megpihenve felajánlotta, hogy 14 céget megvásárol tőle, csak az volt a kikötése, hogy adóssága legyen. Kuncze szerint valótlan a kormány állítása, hogy új gazdaságpolitikát hirdetett, hiszen a gazdasági növekedést az előző kormány alapozta meg. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság növekedési pályáját az 1995-ös gazdasági stabilizációs intézkedéscsomag – a nép nyelvén Bokros-csomag – alapozta meg.
– Nem szabad és nem kell máshová vinni a szavazatot. Ha valaki le akarja váltani a kormányt, akkor a szabad demokratákra kell szavaznia, s biztos lehet abban, hogy ez az SZDSZ-re adott szavazat győztes szavazat lesz, s le fogja váltani vele a jelenlegi kormányt. A szavazatok csak itt vannak jó helyen – jelentette ki sántító logikával Kuncze.
Amikor lelépett az emelvényről, tapsoltak az emberek. Önkritikusan csendet intett, s azt mondta: „Ne most, majd április után.”
A beszéd után ismert közéleti személyiségek – Darvas Iván színművész, Farkasházy Tivadar humorista és Békesi László volt szocialista pénzügyminiszter – filmfelvételről arról beszéltek, hogy nekik miért fontos a kormányváltás. A falon felirat: Új mechanizmus művek a hatvanas, hetvenes évekből. Meg is szólal valaki az egymáshoz préselődő emberek közül: „sikerült a mozgást alapvetően korlátozni”. Egy szinttel lentebb „midnight funk party – dj. laczkó”, „inplantált valóság” design. A büfépulthoz beverekedte magát egy kerületi polgármester, s kapkodja befelé az italokat. Kuncze Gábor is Unicumot hörpint egy magyar hírlapíró publicista s annak barátnője (a párt egyik sajtósa) társaságában. A televízió képernyőjén feltűnik Czeizel Endre is, a szabad demokratákról beszélve – hiába, a rokoni kapcsolatok csak élnek itt is. „Hidd el, egyedül sokkal könnyebb” – hallatszik a hangszórókból. Kétszáz a pár virslicske, százötven a szendvics. Jól öltözött emberek százai aszalódnak a gőzben, bepállunk lassan, s még százak várnak sorukra, hogy bejuthassanak a terembe. „Büdös van – elég a korrupcióból” – olvasni az SZDSZ egyik szemközti plakátján. Arrébb a fizetett testőrök közül kettő beszélgetését csípem el. „Hidd el, jól nézel ki most, hogy kilókat felszedtél, izomban jó vagy ráadásul.”