Kelendő a magyarigazolvány

Ha soha nem megyünk Magyarországra, akkor is kiváltjuk a magyarigazolványt – mondják az erdélyi emberek, akik az időigényes sorban állást is vállalják azért, hogy minél hamarabb megkaphassák az anyanemzethez való tartozásukat igazoló könyvecskét. Az első napon több mint ezerötszázan töltötték ki a kérdőíveket, s az érdeklődést látva a szakértők úgy becsülik, Romániában az egymilliót is meghaladhatja idén az igazolványt kérők száma (az 1992-es népszámlálás adatai szerint az országban 1,6 millió magyar él). A területi képviselők felkeresik a legkisebb falvakat is, hogy az idős, rossz anyagi helyzetben levő embereknek ne kelljen a legközelebbi nagyobb településre beutazniuk. A kérdőívek kitöltése tizenöt-húsz percet vesz igénybe személyenként, az embereknek a személyazonossági igazolványuk mellett egy fényképet, valamint a jogosultságot igazoló iratot kell bevinniük. Ez utóbbi lehet magyarul tanulást igazoló iskolai irat, történelmi magyar egyházhoz való tartozást bizonyító papír vagy az RMDSZ tagsági könyve. Az igazolványt Magyarországon lehet felvenni – nem muszáj személyesen megjelenni, az okmányt felhatalmazásra is kiadják –, a kérelmező öt város közül választhat.
Az első napokban minden rendben zajlott, sehonnan sem jeleztek incidenst annak ellenére, hogy a Nagy-Románia Párt vezetői azzal fenyegetőztek, tojással és paradicsommal fogadják az irodákhoz érkező magyarokat. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerint több hónapos „sztrájkőrség” megszervezését is fontolgatják, s az általa vezetett hivatalból azonnal elbocsátják azokat az alkalmazottakat, akik kézhez kapják magyarigazolványukat.
A központi román sajtó jóval csendesebben fogadta az irodák indulásának tényét – a nagy napilapok közül például az Adevarul meg sem említette. Bukarestben most az Armageddon-jelentések körül folyik hatalmas belpolitikai vita (az interneten felbukkant anonim dokumentumok a hadseregbeli visszásságokról, valamint a jelenlegi miniszterelnök és a kormánypárt korrupciójáról állít adatokat).