Képzési ajánlatok szakembereknek

Alapfeladatuk szakmai szolgáltatások nyújtása és tanácsadás a főváros művelődési intézményeinek, civil szerveződéseinek. Így elsősorban a közművelődésben és a vele rokon területeken dolgozó szakembereknek kínálnak információs, képzési és módszertani szolgáltatásokat. Noha a lakossági kulturális, közművelődési igényeket nem kötelességük kielégíteni, ám erről – elsősorban a közönséggel történő eleven kapcsolattartás érdekében – nem mondtak le.

A kelenföldi városközpontban, az Etele út 55. szám alatti épületegyüttesben több mint két évtizeddel ezelőtt, 1979 őszén kezdte meg működését a Budapesti Művelődési Központ, közismert nevén a BMK. Az akkortájt benépesülő panelházak lakói örültek, hogy közelükben művelődési ház épült, mégis tudomásul kellett venniük, hogy az csak részben szolgálja a lakossági művelődést, valójában az egész főváros közművelődési intézményeinek módszertani központja.
Aki először jár a kelenföldi városközpontban, nehezen találja meg a BMK bejáratát. Egykor az épületegyüttesben működő Olimpia mozi csalogató plakátjai még nyújtottak valamiféle támpontot, de amióta az megszűnt, végképp elbizonytalanodik az idegen. Nappal egy nyitott kis piac és bódéárusok takarják a bejáratot. A ház tervezője bizonyára nem ismerne rá munkájára, mert az épület körül minden talpalatnyi helyet beépítettek. A BMK a földszinten és a II. emeleten működik. Az első emeleten a jól felszerelt Szabó Ervin Könyvtár kapott helyet. Egy 160 néző befogadására alkalmas kamaratermen kívül több klubszoba, kiállítóhely várja az érdeklődőket. A könyvtárral együtt 3400 négyzetmétert birtokolnak.
– A BMK fenntartója Budapest Főváros Közgyűlése. Alapfeladatunk szakmai szolgáltatások nyújtása és tanácsadás a főváros művelődési intézményeinek, civil szerveződéseinek – mondja Brüll Edit igazgatóhelyettes. – Elsősorban a közművelődésben és a vele rokon területeken dolgozó szakembereknek kínálunk információs, képzési és módszertani szolgáltatásokat. Bár ilyen kötelezettségünk nincs, elsősorban a közönséggel történő eleven kapcsolattartás érdekében nem mondtunk le a lakossági kulturális, közművelődési igények kielégítéséről sem, s ebben egy-egy lakossági projekt, például családi hétvégi rendezvény esetében a kerületi önkormányzat anyagilag is támogat bennünket.
A Budapesti Művelődési Központ éves költségvetése 160-170 millió forint, melynek ötven százalékát a fenntartótól, a többit saját bevételből és pályázatokon elnyert támogatásokból teremtik elő. Évek óta több mint negyven képzési ajánlattal szolgálnak a közművelődés szakembereinek és a civil szférának. Szolgáltatásaik egy része díjmentes vagy igen kedvezményes. A BMK honlapját két-három naponta frissítik, és a lakosság is tájékozódhat a fővárosi művelődési intézmények programjairól. A szakemberek számára a kulturális szaknévsor tartalmaz a mindennapi munkához elengedhetetlen információkat. A közelmúltban az egyik nagy érdeklődésre számító képzésük a Felkészítés az európai uniós projektmunkára címet viselte. Az intézmények munkatársai megismerkedhettek az Európai Unió által nyújtott lehetőségekkel, az uniós projektmunka mindennapjaival. A képzést workshop zárta, amelyen az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílt. Igen kedvezményes áron szerveztek weblapszerkesztési képzést is közművelődési szakembereknek és civil szervezetek munkatársainak.
– A rendszerváltást követően a közművelődési intézményekre az útkeresés volt jellemző, a törekvés, hogy megfeleljenek a szakmába is mind inkább betörő piaci elvárásoknak. Budapesti kollégákkal marketingműhelyt hoztunk létre a szükségletekhez és a kereslethez igazodó stratégia közös kialakítására. A BMK egyre fontosabb feladatának tekinti a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését – hangsúlyozza az igazgatóhelyettes. – 1999-ben Bajorországgal alapoztuk meg az együttműködést. Az idén már mi vagyunk egy uniós projekt programkoordinátorai, s ebben osztrák, szlovén és bajor partnereink vannak. A BMK alaptevékenysége a közművelődési szakemberek képzésében, továbbképzésében való közreműködés mind az információs, mind a művészeti és a módszertani szakterületen. Emellett bizonyos képzési programjaink a lakosság számára is nyitottak.
A nyolcvanas évek közepétől egyre nagyobb igény támadt a tárgyalkotó népművészet, a kézművesség, a kismesterségek megismerése iránt. Saját fejlesztőmunkával szakképző intézményeket hoztak létre, amelyek ma már saját lábukra álltak, és igen szép eredményeket mutatnak fel.
– Évente megrendezzük a Vizuális művészeti hónap rendezvénysorozatot, amely az amatőr művészet tényeit, jellegzetességeit sorakoztatja fel – folytatta a felsorolást Brüll Edit. – Az idei esztendő egyik érdekes képzésének ígérkezik az időskorúak számára szervezendő művelődési programunk, amelyet az ELTE Tanárképző Főiskola oktatóival közösen dolgoztunk ki. A program főbb témái többek közt az idős kor sajátosságainak feltárása, a testi és lelki egészség megőrzésének lehetőségei. Jelenleg a képzési programhoz keresünk hazai és külföldi anyagi forrásokat.
Az iskolarendszeren belül működő, hároméves, nappali tagozatos színészképzőnk, a Theatrum Színiakadémia Művészeti Szakiskola Hajdufy Miklós rendező irányításával igen sok fiatalnak nyújt segédszínészi szakképesítést.