Tordai Péter szerint „érzékelhető egyfajta passzivitás a kormány részéről az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben, ami lassan társadalmi közönyhöz vezethet”. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Keresztény-Zsidó Társaság hagyományos új évi sajtótájékoztatóján, a szervezet egyik társelnökeként beszélt erről tegnap. Tordai elmondta: a Zsidó Világkongresszus tavaly novemberi, jeruzsálemi ülésén megállapította, hogy Magyarország politikailag jobbra tolódik. Hangsúlyozta: vállalnunk kell az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltés elleni harcot.
Tordai úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem sikerült előrelépést elérniük a kárpótlás, a holokauszttagadás és a gyűlöletkeltés kérdésében. Mint mondta, ezért „a felelősség nagyban az Igazságügyi Minisztériumot terheli”. Ugyanakkor nagy segítségnek nevezte azt a 35 millió forintos éves támogatást, amelyet az állam nyújt vidéki temetőik gondozására. Harmati Béla evangélikus püspök, a szervezet másik társelnöke úgy ítélte meg, hogy a keresztény nagyegyházak többet tehetnének az antiszemitizmus ellen, mint amennyit tesznek. Rámutatott: e tekintetben különbségek vannak az egyházak között és az egyes egyházakon belül is. Harmati az antiszemitizmus elleni egyházi fellépés területei közül a tömegtájékoztatást, a könyvkiadást, valamint az oktatást említette. Jelezte, hogy a 12 magyarországi evangélikus gimnáziumban is megtartják a holokauszt emléknapját és fontosnak tekintik tanáraik ez irányú képzését. A püspök szavai szerint további korrekciókra van szükség a tekintetben, mit mondanak a hittankönyvek a zsidóságról. Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára beszámolt arról, hogy míg tíz évvel ezelőtt szervezetük évi egymillió forint állami támogatást kapott, az Országgyűlés illetékes bizottsága 2002-re mindössze 130 ezer forintot szavazott meg számukra. Ismertetése szerint a szervezet tavaly 11 nagyobb rendezvényt és további, több mint 50 összejövetelt szervezett. A főtitkár bejelentette, hogy az elmúlt év végén a társaságot a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács teljes jogú tagjává nyilvánították. A szervezet 1991-ben jött létre a keresztény–zsidó párbeszéd erősítésére. Társelnöki tisztségét Tordai Péter és Harmati Béla mellett Várszegi Asztrik katolikus és Bölcskei Gusztáv református püspök tölti be.
Harmincöt éve volt a rendszerváltás
