Krízis a jugoszláv bankszektorban?

Krízishelyzet alakult ki a jugoszláv bankszektorban: az ottani jegybank éppen most szanálja a négy legnagyobb pénzintézetet, és semmi jele annak, hogy bármi esélye lenne a „maradék” negyven bank feltőkésítésére. Szakértők azt tanácsolják: a napokban megkötött magyar–jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás révén üzletet kötő vállalkozók és kereskedők törekedjenek megfelelő garanciák, biztosítékok beszerzésére.
Éppen a napokban érkezett meg egy, a jugoszláv bankrendszerről szóló jelentés a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Rt.-hez, alig hogy megszületett a magyar–jugoszláv szabad kereskedelmi megállapodás a két állam kormánya között. Ebben az áll: felszámolja az ottani jegybank a négy legnagyobb pénzintézetet, a Beobankát, a Jugobankát, az Investbankát és a Beogradska Bankát.
Borossay György, a Mehib kockázatelemzője azt mondta: minden, kereskedelmi ügylethez kötődő teljesítés kapcsán elővigyázatosan kell eljárniuk a vállalkozóknak, hiszen a teljes jugoszláv bankszektor a tönk szélén áll, és nem tudni: milyen módon lehet feltőkésíteni a megmaradó negyven bankot. Noha már megjelent a Raiffeisen a jugoszláv piacon, és több szlovén pénzintézet is érdeklődést mutat, célszerű lenne, ha a hazai vállalkozók felvennék a kapcsolatot az exporthitel-biztosítóval. Ellenkező esetben arra kell törekedniük: eszközfedezetet vagy akkreditívet szerezzenek be ottani üzleti partnerüktől, illetve pénzintézettől. Ma még nehéz meghatározni azt, hogy milyen profilú cégek kívánnak élni a két állam közötti szabadkereskedelmi megállapodásban foglalt vámelőnyökkel – mondta érdeklődésünkre Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A hasonló vámegyezmények tapasztalatai szerint első körben főként feldolgozott élelmiszereket, valamint tartós fogyasztási cikkeket exportáló vállalkozók és cégek élnek a szabadkereskedelmi megállapodás adta lehetőségekkel. Major úgy látja: amint azt az ukrán vagy az orosz piacon is tették, a magyar társaságok megtalálják a módját annak, miként küszöböljék ki a kockázatokat. Ez azonnali készpénzfizetést vagy a megfelelő eszközgaranciák beszerzését takarja. A helyettes államtitkár szerint a magas hiteligényű export beindulása várat magára. Ez alól kivételek lehetnek azok az infrastruktúra-beruházók, amelyek igénybe veszik azt a százmillió eurós hitelvonalat, amelyet a magyar kormány nyitott meg a délszláv újjáépítési program kapcsán.