MAGÁNRENDELŐ

Vannak ismerőseim, akik maguktól jönnek rá, hogyan működik egy szerkezet. Mindig csodáltam őket. Én nem ilyen vagyok. Örök ellenségeim az új működési elvű konzervnyitók, dugóhúzók, távirányítók és mobiltelefonok, csak hogy néhányat említsek közülük. Ha az autóm megáll, nem kell attól félni, hogy egy elegáns mozdulattal felhajtom a motorháztetőt, valamit megbirizgálok, és pár perc múlva folytatom utamat. Ehelyett sóvárgó tekintettel várom az arra járó véletlent, amely eddig szerencsére mindig megérkezett. El lehet képzelni, hogy milyen érzésekkel szemléltem az első számítógépet, amely az asztalomra került. Ilyen benyomása lehet a földigilisztának, amely egy földre esett karórába botlik. Éreztem, elhamarkodtam a vásárlást. Mindenesetre – gondoltam – most nem kezdek bele a kilátástalan szélmalomharcba, a káromkodással kísért próbálkozásokba. Más stratégiát választok: felmérem, hogy egyáltalán van-e értelmük az erőfeszítéseimnek, genetikailag alkalmas vagyok-e a gép használatára.
A tudományt hívtam segítségül: valószínűség-számítással minden megjósolható.
Például az, hogy körülbelül hányan halnak meg holnap autóbaleset következtében, mennyi tyúknyak fogy el a jövő héten a II. kerület éttermeiben, vagy mekkora az esélye annak, hogy ötös találatunk lesz a lottón. Mert van esélyünk erre is.
Ahogy számokkal kifejezhető valószínűsége van annak, hogy egy adott pillanatban ránk dől a ház, vagy hogy a macskánknak, se szó, se beszéd, magától benyomódik a homloka.
Ugyanígy megvan a lehetősége annak is – bár nagyon kicsiny –, hogy reggelre helyet cserél a szék a beépített szekrénnyel, vagy hogy a szőnyeg táncra perdül a hálózati kábellel.
Fel is hívtam egy óriáskomputeren dolgozó amerikai barátomat, hogy segítsen nekem. Érdekességként elmondta, hogy szabad idejében kiszámította: körülbelül száznegyvenszer nagyobb esélye van annak, hogy a bazilika teteje átugrik a Budai Szabadtéri Színpad fölé esőernyőnek, mint hogy az Erzsébet híd megkérdezze a Lánchídtól, hány óra van. Hatvanhárommilliószor valószínűbb, hogy a jellegzetes alakú Skandináv-félsziget oroszlánüvöltéssel ijesztgesse a dánokat, mint az, hogy az Androméda-spirálgalaxis átmenetileg segg formát vesz fel a csillagászok szórakoztatására.
Bár az ilyen típusú történések esélye annyira elenyésző – világosított fel szakember barátom –, hogy a világegyetem sok milliárd éves élettartama is kevés a megvalósulásukhoz, mégis valós számokkal leírható. Állítólag a legvalószínűtlenebb események kiszámításához hetekre van szüksége a komputernek.
Kérésemre betáplálta életem eddigi összes, általam rendelkezésére bocsátott információját, genetikai térképemet, lelki működésem diagramjait, naptárakat, fényképeket, mozgóképfelvételeket, riportokat, önvallomásokat és más emberek rólam szóló elbeszéléseit.
A kérdés az volt: van-e esélye annak, hogy egy ilyen típusú ember, mint én, megértse egyszer a számítógép működését? A barátom kedvesen létrehozott nekem egy e-mail címet vagy mit, hogy a választ elküldhesse nekem, de már két éve hiába kérdezgetem a postást…

MESE GYEREKEKNEK
Zizike

Zizike nem hebrencs, mint a többiek. Fegyelmezett, céltudatos kislány, tudja, mit miért csinál. Reggel azért kel korán, hogy maradjon ideje mosdani. A mosdás fontos, hiszen a tisztaság fél egészség. Ha egy kislány egészséges, akkor mehet iskolába. Iskolába azért kell mennie, hogy megtanuljon számolni. Aki tud számolni, az hasznát veszi a boltban, amikor vásárol. Vásárolni azért kell, hogy a gyermek segítsen az anyukájának, aki fáradt. Az anyuka azért fáradt, mert sokat dolgozik. Dolgoznia azért kell sokat, hogy enni adjon Zizikének. Zizikének azért kell ennie, hogy legyen ereje tanulni délután. Tanulnia azért kell délután, hogy kilenckor le tudjon feküdni. Kilenckor azért kell lefeküdnie, hogy korán kelhessen.
Reggel azért kel korán, hogy maradjon ideje mosdani. A mosdás fontos, hiszen a tisztaság fél egészség. Ha egy kislány egészséges, akkor mehet iskolába. Iskolába azért kell mennie, hogy felnőttkorában dolgozhasson. Dolgoznia azért kell, hogy elfáradhasson. Elfáradnia azért kell, hogy majd az ő kislánya is segíthessen neki vásárlással. A segítséget azért kell elfogadnia, hogy megérje a nagymamakort. A nagymamakort azért kell megérnie, hogy a kis unokája is segíthessen. Az kis unoka azért kell, hogy segítsen, mert ha nem segít, föl lesz rúgva az anyjával együtt, aki olyan hülyén nevelte azt a neveletlen gyereket.