Magyarország élvonalbeli rendszerváltó

Noha alig lépte túl a rendszerváltás idején mértet a 2000. évben az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP), az egyes országok jelenlegi kilátásai összehasonlíthatatlanul jobbak, mint tíz évvel ezelőtt – áll a Világbank tanulmányában, amely az átalakulás éveit az 1930-as nagy világgazdasági válsághoz hasonlította.

Magyarország a térség országai között több szempontból is az élen jár a rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi átalakulás tekintetében – derül ki a Világbanknak a rendszerváltás utáni időszakot vizsgáló jelentéséből, amelyet tegnap ismertetett a Világgazdaság. A jelentésből kitűnik, hogy hazánk a magánszektor előretörésével, valamint a működő tőke vonzó képességével jóval megelőzte térségi „riválisait”, azaz a szintén rendszerváltó kelet-közép-európai országokat. A politikai reformokat kivétel nélkül minden rendszerváltó országban a gazdaság teljesítményének mély zuhanása követte: a GDP visszaesése még az előre jelzett mértéket is meghaladta. Csak Lengyelországban, ahol a legkisebb volt a visszaesés, csupán hat százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye – állapította meg a Világbank, miként azt is, hogy mára már kilábaltak a válságból a rendszerváltó országok. Ez alól Ukrajna kivétel, ott ugyanis tíz éve folyamatosan esik a GDP szintje.
A Világbank jelentéséből kitetszik, hogy a társadalom polarizálódása, azaz a szegényebb és a gazdabb rétegek közötti különbség elményülése nem egyenes következménye a következetesen végigvitt társadalmi reformoknak. „Tévesnek bizonyult az a nézet, amely szerint nagyobb mértékben nőtt a társadalmon belüli egyenlőtlenség ott, ahol több reformot hajtottak végre.”