Medgyessy a Pilvaxban

Vitathatatlan, korunk hőse a szocialista miniszterelnök-jelölt. Jellegzetes vonásai már unalomig ismertek: vaskos állampárti karrier és csinos kis lobbiügyek a részben általa megteremtett vadkapitalizmusban, megannyi milliócskával körítve. Lassan fél éve már, hogy az egyik főszereplője a politikai életnek ez a kiváló honfiú, aki nehéz vajúdás és néhány hajmeresztő sajtótájékoztató után végre nyilvánosságra hozta programját, nem is akárhol, hanem a Pilvax kávéházban. Hat hónap azonban kevés idő, nemcsak egy gyermek kihordásához, hanem egy komoly választási program megalkotásához is. Így aztán ne csodálkozzunk rajta, hogy a bébin a koraszülöttség jelei mutatkoznak, vérszegénysége és sápadtsága már-már ijesztő.
Gondoljuk csak el: Medgyessy Péter kijelentette, hogy a jólétet mindenkinek éreznie kell, és valóra kell váltani a rendszerváltás igazi céljait, a szabadságot és a biztonságot. Ez szép gondolat, de vajon a Munkáspárt kivételével van-e épeszű politikai erő ebben az országban, amelyik nem ezt ígéri? Aztán itt van a puritán állam gondolata. Látszólag jól cseng, de miért kéne ezt az értékrendet megteremteni egy zömmel katolikusok lakta országban? Hol a beígért nagy béremelések fedezete? És hogyan hozhatók ezek összhangba a takarékos állammal? És miben különbözik ez a Medgyessy-féle teljesítményösztönző ökonómiai agyrém a „Dolgozzunk hatékonyabban, elvtársak!” kádári jelszavától?
Folytathatnánk a társadalom kettészakadásának kérdésével is: ezt már nem lehet megakadályozni, mert rég bekövetkezett, mégpedig 1995-ben, akkor, amikor Medgyessy Péter a kormánybank MFB elnöki székében praktizált, aligha az akkori minimálbérért. Vagy itt van a politikai párbeszéd meglehetősen nehezen megfogalmazható intézménye, amit azért is fölösleges kiépíteni, mert már tizenkét év óta működik, és ami a legkevésbé sem azt jelenti, hogy bölcs baloldaliak és meghunyászkodó centrumkonzervatívok paktumozgatnak a parlamenti dolgozószobák útvesztőiben, hanem inkább azt, hogy a kormány közöl és lezár, közben persze meghallgatva az ellenvéleményeket is. A nyilvánosság tájékoztatása és az internet felhasználása pedig szintén nem új dolog: az előbbit Orbán Viktor évek óta heti rendszerességgel megteszi, az utóbbiban pedig Szanyi Tibor már megmutatta, mire képes egy vérbeli szocialista a világhálón.
Az esélyteremtő államról annyit: választási jelszóként semmitmondó, és ha dekódoljuk a Medgyessy-féle közhelycsokrot, akkor oda jutunk, hogy a tudásalapú társadalom, a munkahelyteremtés és a szociális rendszerváltás elve nem más, mint a Fidesz 1998-ban meghirdetett célkitűzése a polgári Magyarországról. Azaz a szocialisták szakértői mindössze annyit tettek, hogy szépen lenyúlták a fő ellenfél programját, kicseréltek benne néhány jelszót, a béremeléseket taglaló fejezetek sarokszámait beszorozták kettővel, belinkeltek néhány vezércikk-kivonatot a baloldali sajtóból, leöntötték egy régi-új kádárista demagógiával, és ezzel léptek a nyilvánosság elé. Hogy ki fogja ezt komolyan venni? Majd áprilisban kiderül.