Mesterfogások itthon és a nagyvilágban

Ha csak a menüsort idemásolnám, már jelentős literatúrai élményben volna részük, de nem élhetek ezen egyszerű eljárással, mert idegen tollruhával nem ékeskedhetem, másrészt virtuális étvágyukat kielégítené ugyan, de információéhségüket aligha. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség nemrégiben mesterszakácsokat, mestercukrászokat, éttermi mestereket avatott Budapesten, a Hotel Stadion Olimpia Termében.

Nemcsak kulináris gyönyöröket szerzett az időigényes aktus, hanem intellektuális és lelki élvezeteket is, ezért igazi ünneppé magasztosult. Ezeket a mesteri okleveleket a világszövetség 68 országában elfogadják, tehát az a felszolgáló, aki nálunk elnyerte az éttermi mester címet, Európa, Amerika, Ázsia exkluzív éttermeiben is a legmagasabb szinten megállja a helyét. Természetesen vonatkozik ez a szakácsokra és a cukrászokra egyaránt. Nem könnyű a magyar, s ezáltal a világ vendéglátásában mesterrangra jutni. Minimum 15 év gyakorlat, példás munka, s a szakma folyamatos elismerő csettingetése szükségeltetik hozzá. Ám önmagában még ez is kevés, az újdonsült mesternek azt is tudatosítania kell, hogy ő a magyar gasztronómia mestere, s ez nemcsak cím és rang, hanem hivatás és súlyos felelősség is. Ahogy Unger Károly, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke avatóbeszédében elmondta, a magyar konyhaművészet évtizedek óta a világ élvonalában van, s ez annak is köszönhető, hogy szakembereink nemcsak a világban divatozó trendeket tudják követni, hanem mindig képesek felmutatni azt, ami utánozhatatlan, egyedi, ami speciálisan magyar. Csodálatosabb ízharmóniát még nem találtak ki, mint a sertészsírban sercegő, pirospaprikával meghintett vöröshagymát, amire rákerül a pörköltnek való hús. Az új mesterek számára nagy kihívás, hogy őrizzék, ápolják a magyar konyhaművészet kincseit, megóvják nemzetközi rangját, tekintélyét, s neveljék az utánpótlást, hogy a jövőben is ott lehessünk a világ élvonalában.
Az újdonsült mesterek fantasztikus bemutatót is tartottak tudományukból. Ízelítőül, csak megemlítek néhány étket azok közül, amelyek az ünneplő vendégek tányérjára kerültek. Konyakban pácolt hideg libamáj mézes salátacsokorral; Korona-sonka sárgadinnye-legyezővel; keszthelyi fogasszelet tejszínes lecsóval és tócsnival, ahogy Festetics gróf szerette; pácolt rózsaszínű kacsamellszeletek zöld- borsmártással, fokhagymás burgonyával. Gyakorlott háziasszony vagy lelkes amatőr szakács a fokhagymás burgonya elkészítésével otthon is megpróbálkozhat, néhány kísérlet után vélhetően elfogadható eredményt érhet el.