Nő az érdeklődés a doktori és mesteriskolák iránt

A felsőoktatási intézményrendszer átalakítása kedvező feltételeket teremtett a magyarországi egyetemeken működő doktori és mesteriskolák fejlesztéséhez. Az új típusú doktori képzés 1993-ban kezdődött, azóta először nyílt lehetőség arra, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) átfogó vizsgálatnak vesse alá a doktori és mesterképzést folytató felsőoktatási intézményeket. A 2002/2003-as tanévre azok a doktori iskolák hirdethetnek felvételt, amelyeknél a MAB legkésőbb június 30-ig eredményesen elvégzi a minőséghitelesítési eljárást.

Az ország első önálló felsőoktatási törvénye és a minőségbiztosításról, valamint a minőséghitelesítésről szóló törvények – európai hagyományainknak megfelelően – visszaadták az egyetemeknek a tudományos képzés, a tudományos és a doktori fokozat (PhD) odaítélésének a jogát – olvasható az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) Doktori felvételi tájékoztató című kiadványának bevezetőjében. A művészoktatói utánpótlásnak és a művészeti fokozat nemzetközi elismerésének az alapjait teremti meg a mesterképzés (DLA) és a mesterfokozat (DLA) kiadása. A mesterfokozat és az annak megszerzésére irányuló képzés általánossá válása világszerte új jelenség. Fontos elhatározást jelez az egyházi egyetemek önkéntes kapcsolódása a doktori iskolák akkreditációs folyamatához, megnyitva az utat az állami támogatással folytatható hittudományi doktori képzés irányába is. Egyre nagyobb az érdeklődés a doktori és a mesterképzés iránt, a doktoranduszok harmada vesz részt a képzésben állami támogatással. Az állami doktori ösztöndíj értékállóságát 1997. január óta kormányrendelet biztosítja.
Az OFI által kiadott tájékoztatóban szereplő huszonegy egyetem doktori iskolái közül azok lesznek a következő tanévben jogosultak doktoranduszok felvételére, amelyek képzési programjainak szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint személyi és szervezeti feltételei megfelelnek a MAB által kidolgozott akkreditációs követelményeknek. Az oktatási tárca a MAB minőséghitelesítési eljárása után július 10-ig a honlapján (www.om.hu) hozza nyilvánosságra azoknak a doktori iskoláknak a jegyzékét, amelyek az ideiglenes felvételi tájékoztatóban szereplők közül jogosulttá válnak doktoranduszok felvételére.
A doktori képzés az egyetem elvégzése után kezdődő, harminchat hónapig tartó tanulási folyamat, amely rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenységet jelent. A mesterképzés a művészeti egyetemeken, illetve karokon és szakokon folyó, legalább két évig tartó képzés. Idetartoznak a mesterfokozattal járó képzést folytató más egyetemek is. Erre az oktatási formára az is jellemző, hogy a képzés szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján folyik.
A doktoranduszok hallgatói előirányzatként biztosított támogatásban részesülhetnek. Az állami doktori ösztöndíjat az egyetemek által szervezett doktori képzésben részt vevő nappali tagozatosok kaphatják meg. Ennek a havi összege a garantált egyetemi tanári illetmény huszonkét százaléka. Az állami ösztöndíjasok tankönyv- és jegyzettámogatásban részesülnek, és kollégiumban helyezik el őket. A doktori tanulmányaikat állami támogatás nélkül végző hallgatók költségtérítést fizetnek, amelynek összegét az egyetemi szabályzatok tartalmazzák. Ezt a felsőoktatási intézmények a doktori képzésre való felvétel feltételeivel együtt nyilvánosságra hozzák.
Azoknak az egyetemi vagy azzal egyenértékű oklevelű hallgatóknak, akik doktori képzésben szeretnének részt venni, felvételi vizsgát kell tenniük. A pályázóknak ezenkívül birtokolniuk kell legalább egy államilag elismert, középfokú, C típusú nyelvvizsgát is. Akik szervezett képzésben tanulnak, ezt nappali, esti és levelező tagozaton is megtehetik. A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) látja el a hallgatók érdekképviseletét, működésükhöz éves terv alapján az oktatási tárca biztosítja az anyagi hátteret.
Az OFI Doktori felvételi tájékoztatójában az egyetemek kínálatáról tájékozódhatnak a leendő doktoranduszok. Az egyes karokon szereplő doktori és mesteriskolák témaköreinek felsorolása mellett megtalálják a jelentkezési lapok igényléséről szóló tájékoztatót és a felvételi időpontját is. A doktori iskola címszó alatt lelhetők fel többek között az egyetem speciális képzési formái, a kurzusok témakörei és a hallgatók publikációs lehetőségei. Az egyetemek mind a PhD-, mind a DLA-képzés esetén közlik a részletes felvételi követelményeket és a döntés várható időpontját. Tájékoztatnak a lehetséges keretszámról, valamint a tandíjmentesség feltételeiről és a költségtérítésről is. Emellett név szerint felsorolják a doktori iskolák vezetőit. Az egyes doktori iskolákon belül működő képzési programokról az egyetem honlapjáról tájékozódhatnak az érdeklődők.
***

Doktori és mesterképzést kínáló egyetemek Doktori iskolák Várható keretszám (fő)

Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem 5 60–65
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 15 100
Debreceni Egyetem 20 110
Debreceni Református Hittudományi Egyetem 1 4
Eötvös Loránd Tudományegyetem 17 130–145
Evangélikus Hittudományi Egyetem 1 6
Kaposvári Egyetem 2 10
Károli Gáspár Református Egyetem 1 3
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1 lehetőség szerint
Magyar Iparművészeti Egyetem (mesteriskola) 1 25
Magyar Képzőművészeti Egyetem 1 10–15
Miskolci Egyetem 5 90
Nyugat-magyarországi Egyetem 6 45
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 4 67
Pécsi Egyetem 15 63
Semmelweis Egyetem 8 60
Szegedi Tudományegyetem 16 100–115
Szent István Egyetem 10 45–64
Színház- és Filmművészeti Egyetem 2 20–25
Veszprémi Egyetem 35 9
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1 15
A fenti adatok tájékoztató jellegűek. Az intézmények lehetséges keretszámaikba egyes esetekben a levelező képzésre és a költségtérítéses oktatásra jelentkező doktoranduszokat nem vették be.
Forrás OFI