Két éve, január elsején kezdte meg a működését a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala. A cél az volt, hogy egységes migrációs struktúra alakuljon ki Magyarországon – jelentette ki Végh Zsuzsanna, a hivatal vezetője. Az intézmény a megalakulása után úgynevezett másodfokú jogkört látott el, tehát elbírálta azokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyek a rendőrség, a határőrség vagy a közigazgatási hivatalok idegenrendészeti szervei határozatainak felülvizsgálatára nyújtottak be. Ebben akkor történt változás, amikor az Országgyűlés tavaly májusban elfogadta a migrációs törvénycsomagot. Ez egyrészt egy új idegenrendészeti törvényből állt, amely a beutazással és az itt- tartózkodással foglalkozik, másrészt felölelte a menedéktörvény és a magyar állampolgárságról, valamint a határőrizetről és határőrségről szóló törvények módosítását. A főigazgató hangsúlyozta: ez a jogszabálycsomag teremtette meg annak az alapját, hogy létrejöjjön az országos hatáskörű migrációs szervezet. Az idegenrendészeti feladatok ellátása kikerült a rendőrség és a közigazgatási hivatalok hatásköréből, és az idén január elsejétől a kérelmek első fokon is a bevándorlási hivatalhoz kerülnek át. A bevándorlási és állampolgársági hivatalnak több mint nyolcszáz főállású munkatársa van. Ezenkívül nagyszámú tolmácsot és kisegítő munkaerőt foglalkoztatnak, azonban ezek a dolgozók nem tartoznak a hivatal apparátusához.
Ez év január 1-jétől megalakult az a hét regionális központ, amelyek az első fokú feladatokat látják el. Az ország hét régióra való felosztása korszerű, az egységek kialakítása figyelembe veszi az Európai Unió elvárásait – szögezi le a hivatal vezetője. Az igazgatás székhelyei: Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és Győr. A legnagyobb a budapesti és Pest megyei igazgatóság, amelynek székhelye Budapesten, a Budafoki úton található. Mint Végh Zsuzsanna beszámolt róla, az ügyfélforgalmi adatokból kitűnik, hogy a kérelmezők több mint fele a fővárosban és környékén él. Emellett a bevándorlási hivatal központja jár el a másodfokú ügyekben. A sorban állás főleg Budapesten probléma – nagy a tömeg, néha órákat kell várakozni –, vidéken nincsenek gondok az ügyfélfogadással. A külföldiek egyelőre nem ismerik a Kőbányán nemrégiben megnyílt Harmat utcai irodát sem, ahol a várakozási idő lényegesen rövidebb.
A hivatalhoz tartoznak a menekülteket befogadó állomások is, amelyekből jelenleg három működik: Bicskén, Debrecenben és Békéscsabán. A hivatal üzemelteti az úgynevezett ideiglenes szálláshelyeket, ilyen intézmény Kalocsán és Vésén található. Ezek az intézmények különböznek a befogadó állomásoktól, nincsenek például egészségügyi elkülönítők. Ide csak azok a külföldiek kerülhetnek, akik egészségügyi vizsgálaton és nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át.
A hazánkban menedékjogot kérők száma tavaly több mint húsz százalékkal növekedett – mondta Végh Zsuzsanna. Míg 2000-ben 7800 regisztrált menekültkérelem érkezett, addig tavaly 9500-ra emelkedett a számuk. Elsősorban távoli vidékekről érkeznek a hányatott sorsú emberek, például Irakból, Afganisztánból, Bangladesből, vagy néhány afrikai államból. Az utóbbi években a legtöbb kérelmező afgán állampolgárnak vallotta magát. A hivatalos eljárás lebonyolítása után a magukat afgánnak vallók közül hat fő kapott menedékstátust és 11 fő részesült ideiglenes védelemben.
A menekültstátust kapott személyek csak három év folyamatos magyarországi tartozkodás után juthatnak állampolgársághoz – hangsúlyozta. A menekültstátus önmagában véve kedvezményes honosítási lehetőség. A menekült ugyanúgy fordulhat állampolgárségért, mint az a bevándorló, aki három éve megszakítás nélkül az ország területén él. Mindenképpen szükséges azonban háromévi magyarországi tartózkodás. Az érintett ugyanúgy vállalhat munkát, mint a magyar állampolgárok, és az ország területén szabadon megválaszthatja a lakhelyét.
A hivatalvezető kitért arra is, hogy a menekültstátus megszerzésének többféle jogi alapja lehet. A kérelmezők egyrészt a genfi konvenció alapján részesülhetnek védelemben, ám lehetőség van a menedékjog ideiglenes megszerzésére a magyar jogszabályok szerint is. Ez meghatározott időre szól, és a hatóság bizonyos időszakonként felülvizsgálja a menekült esetét. Védelmet addig élvezhet valaki, amíg ez indokolt. Ez a gyakorlatban a legtöbbször annyit jelent, hogy addig tartózkodhat nálunk, amíg hazájában nem javul annyit a politikai helyzet, hogy vissza lehessen küldeni. Többéves tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kérelmezők mintegy tíz százaléka kapja meg a menekültstátust – számolt be a főigazgató. Aki viszont az elbírálás után nem kapja meg a védelmet a magyar hatóságtól, annak el kell hagynia az országot. A legtöbb kérelmező illegálisan, okmányok nélkül érkezik hazánkba. A Magyarországra érkezettek közül is távoznia kell azoknak, akiknek nincsenek meg a szükséges feltételeik az itt-tartózkodáshoz. Vannak olyan esetek azonban, amikor a kiutasítás sértené az emberi jogokat, egyesekre a hazájukban kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, esetleg halálbüntetés várna. Az ilyen nehéz helyzetben lévőkre alkalmazható a „befogadotti” jogintézmény. Ennek lényege, hogy bár az illető nem rendelkezik az itt-tartózkodás feltételeivel, de átmenetileg Magyarországon élhet. Tavaly 290 személy kapott ilyen lehetőséget a magyar hatóságoktól.
Honosítási, illetve visszahonosítási kérelem a tavalyi év során 9430 érkezett a hivatalhoz. A bevándorlási hivatal vezetője elmondta: az utóbbi évekhez hasonlóan a kérelmezők döntő többsége a szomszédos országok polgáraiból került ki. Legtöbben román, jugoszláv és ukrán állampolgárok. Vannak olyanok is, akik a családegyesítést kérelmezik, mert magyar állampolgárságú családtagjaik vannak. Tavaly négyezer kérelmet teljesítettek, azaz ennyien voltak azok, akiknek a honosításához, illetve visszahonosításához a köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára hozzájárult. Elutasítottak 380 főt, és több ügyet még nem zártak le. A honosítási eljárás egy, néha akár másfél évig is elhúzódhat. Ha valakiben megérlelődik az áttelepülés szándéka, akkor a magyar származású kérelmét kedvezményesen bírálják el a hatóságok. Mind az új állampolgársági törvény, mind az új idegenrendészeti törvény kedvezményeket biztosít a magyarok számára. Például amíg a nem magyar származású személynek három évig kell jogszerűen az országban élnie, addig a magyar származású kérelmezőknél a folyamatos itt-tartózkodást nem kívánja meg a törvény a betelepedési engedély iránti kérelem benyújtásához.
Meg kell említeni, hogy mintegy nyolcvanezren vannak azok, akik érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkeznek, többségük a szomszédos országokból települt át – fogalmaz Végh Zsuzsanna. A letelepedés azt jelenti, hogy életvitelszerűen él valaki az országban. Ahhoz, hogy valaki egyetemi tanulmányokat folytasson, nem szükséges a letelepedési engedély, elégséges a tartózkodási engedély. Ez meghatározott időre szól, és legfeljebb két évre adható, alkalmanként meghosszabbítható.
A kedvezménytörvénnyel közvetlenül nincs összefüggése az idegenrendészeti jogszabályoknak. A kedvezménytörvény hatálya alá esők az általános szabályoknak megfelően léphetnek be az országba és tartózkodhatnak itt. Ugyanolyan szabályokat kell teljesíteni a státustörvény hatálya alá esőnek, mint egy más országból érkezőnek, ugyanúgy rendelkeznie kell érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedélylyel. A munkávállalás további feltétele, hogy ne merüljön fel a beutazást és itt-tartózkodást kizáró ok. A kedvezménytörvény a különböző juttatásokban ad többletlehetőséget az érintett személyeknek. A törvény lehetővé teszi a rövid idejű, legfeljebb kilencvennapos munkavállalást. Szó sincs arról, hogy ez a jogszabály megnyitná a kaput a letelepedők előtt – hangsúlyozza Végh Zsuzsanna.
Az új idegenrendészeti törvény kimondja, hogy a külföldiek magyarországi beutazásához és várható tartózkodásához arányos anyagi fedezet szükséges. A január elsején életbe lépett belügyminiszteri rendelet szerint ennek mértéke beutazásonként ezer forint. Természetesen ez egyfajta mérték, hiszen a beutazási hatóság a körülményeket is mérlegeli. Nem mindegy, hogy valaki néhány napig vagy két hónapig kíván az ország területén tartózkodni. Másrészt a beutazáshoz szükséges fedezetet nemcsak készpénzzel, hanem például meghívólevéllel is lehet igazolni. De garancia lehet egy ösztöndíj vagy egy munkavállalási szerződés, és a megélhetési feltételek hitelt érdemlően igazolt megléte.
Az elmúlt években egyre többen érkeznek hazánkba a zöldhatáron keresztül és kísérlik meg jogsértő módon a továbbutazást. Ennek kapcsán a főigazgató elmondta: Magyarországról évente átlagban 18–20 ezer külföldit utasítanak ki azért, mert megsértette a ki- és beutazás szabályait (például illegális határátlépés, illegális munkavégzés). Azt nehéz megbecsülni, hogy mennyien tartózkodnak Magyarországon jogellenesen, de Végh Zsuzsanna szerint nem valószínű, hogy ennek többszöröséről lenne szó. Nyilvánvaló, hogy az ilyen esetek többsége a hatóság tudomására jut.
Magyarország népessége évek óta csökken, és a lakosság átlagéletkora folyamatosan emelkedik. E probléma orvoslására felvetődött, hogy akár félmillió bevándorlót kellene az országba behívni. Végh Zsuzsanna ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a tudományos vita kezdetekor erősen megoszlottak a vélemények a népességfogyás és a bevándorlás összefüggéseiről. Véleménye szerint a bevándorlás lehet egyfajta eszköz a népességcsökkenés mérséklésére, de önmagában nem vezethet megoldásra, a bevándorlás ugyanis csak mérsékelt népességpótlást jelent. Egész Európában gond a lakosság számának csökkenése, de nem a bevándorlással kívánják a fogyatkozó népességet pótolni.
rendőrség
Megrázó veszteség érte az Országos Mentőszolgálatot
