Tavaly éves átlagban 9,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, decemberben 0,1 százalékkal haladták meg a novemberi és 6,8 százalékkal a 2000. decemberi szintet – közölte tegnap a KSH. A maginfláció az év egészében 9,5 százalékot ért el. A KSH szerint az infláció trendjét vizsgálva a múlt év két jól elhatárolható szakaszra bontható: januártól májusig a 12 havi fogyasztói árszínvonal-változás mértéke 10,1 százalékról 10,8 százalékra nőtt, majd júniustól gyors ütemű mérséklődés indult el.
A Pénzügyminisztérium tegnap kiadott állásfoglalásában „rendkívül kedvező” tényként értékeli, hogy az előző év decemberéhez képest az árak csak 6,8 százalékkal nőttek. A pénzügyi tárca szerint az olaj világpiaci ára csökkenésének és a forint tartós erősödésének eredményeként múlt év második felétől sikerült elérni az infláció gyors és folyamatos mérséklését: mindez biztonsággal alátámasztja azt a célt, hogy ez év decemberére 4,3-4,5 százalékra csökkenjen az infláció, és éves átlagban se legyen nagyobb 5,3-5,5 százaléknál.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők a várakozásoknál kedvezőbbnek értékelték a decemberi inflációs adatot, és az év első felében annak további mérséklődésére számítanak. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője szerint az idei év első öt hónapjában folytatódik az infláció markáns csökkenése. A fogyasztói árak növekedési ütemének átmeneti mélypontja szerinte a nyár közepén várható, és elképzelhető, hogy az ősz folyamán az infláció kissé emelkedik. Prognózisa szerint az idén decemberben a fogyasztói árak 4,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly az utolsó hónapban.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a várakozásoknál kedvezőbb, 6,8 százalékos decemberi inflációs adat a kedvező világpiaci kőolajáraknak és a hazai üzemanyagárak alakulásának köszönhető elsősorban. A decemberi adat ismeretében úgy vélte, hogy egy-két tizednyi százalékponttal csökkenthető a GKI által 2002-re prognosztizált éves, átlagos 6,5 százalékos fogyasztói árszintnövekedés.
Harmincöt éve volt a rendszerváltás
