Rövid ideig, ám meglehetősen viharos időszakban, 1999. május 12. és augusztus 9. között, Jevgenyij Primakov után és Vlagyimir Putyin előtt töltötte be a miniszterelnöki posztot Szergej Sztyepasin. Komoly karriert futott be tehát Jelcin országlása alatt, míg most a Putyin-csapatba, a „pityeriekhez” sorolják. Így aztán belülről látta, látja a két rendszer, politikai stílus közötti különbséget. Jelcint sokáig hűséggel szolgálta, ezért, mint mondja, udvariatlannak tartaná most kritizálni őt. Szívesebben beszél tehát Putyinról, leszögezve, hogy vitathatatlanul más a stílus, de – teszi hozzá – a helyzet is. Putyin, mint mondja, nagy munkabírású, önálló döntéseket hozó, az országot valójában irányító vezető. Különösen imponálónak nevezi az exkormányfő, hogy a döntések előtt több véleményt is meghallgat, és nem csak a szentpéterváriakét, mint azt egyesek mondják. Belülről nézve talán a legszembetűnőbb Sztyepasin szerint a normális, így igazán jó hangulatot biztosító káderpolitika.
– Különböző emberekről, periódusokról, így eltérő utakról beszélhetünk tehát – szögezi le a befolyásos politikus. – Meg kell azonban mondani – teszi hozzá –, hogy a 90-es években sok döntést hoztunk, sok hibával, de Borisz Jelcin senkire nem mutogatott ujjal, a felelősség terhének nagy részét személyesen viselte.
Így volt ez az első csecsen háború megindításakor is. Ez idő tájt a KGB utódszervezetének tekinthető Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjeként, majd belügyminiszterként Sztyepasin is aktívan részt vett a csecsenföldi akciók irányításában. Azóta Oroszország túljutott a második csecsen háborún is, tavaly szeptember 11. óta pedig a világ is megértőbben viszonyul Moszkva törekvéseihez. A fegyverek azonban ma is dörögnek.
– Ami most Csecsenföldön folyik, az nem háború! Ezt nyugodtan állíthatom, hiszen az elsőben részt vettem! Én inkább extremista, terrorista, vallási felhangokkal kísért etnikai konfliktusról beszélnék – értékel a viszonyokat saját bőrén megtapasztalt Sztyepasin.
Mint mondja, tavaly szeptember 11. után valóban nyilvánvaló változás állt be az események politikai értékelésében, azonban nem csupán a retorika változott. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy azóta bedugulni látszanak a csecsen harcosok utánpótlási vonalai is. Ennek meg is van az eredménye, hiszen a szeparatisták mintegy negyede elmenekült.
Szintén Sztyepasin belügyminiszterségéhez kapcsolódnak a szervezett bűnözés elleni első eredmények Oroszországban. Mint mondja, a kérdés korántsem megoldott, két területen azonban mára komoly eredményt sikerült elérni. Így látványosan visszaszorult a 90-es évek elején még sokakat rettegésben tartó utcai fegyveres bűnözés, a rablások, valamint megtört az etnikai alapon szerveződő bűnöző csoportok uralma is. Sokkal nehezebb volt azonban Sztyepasin szerint kiszűrni a hatalmi struktúrákba beszivárgó kriminális tőkét, megtörni az oligarchák befolyását.
– Putyin alapelve, hogy egyenlő távolságot tart a különböző pénzügyi csoportoktól – húzza alá a politikus, emlékeztetve arra, Jelcinnek 1996-ban gyakorlatilag ultimátumot adtak az újjáválasztását segítő oligarchák.
Jelenlegi pozíciójában, az állami számvevőszék elnökeként – akárcsak korábban kormányfőként – rálátása van a gazdaság, a piaci viszonyok alakulására, az állami és magánpénzek összefonódására, a tőke átláthatóságára és a korrupció nagyságára is. A vezetése alatt álló ellenőrző szerv több ügyben, így az Imperiál Bankéban vagy a kormánytag Akszjonyenko lemondásához vezetőben is tett feljelentést.
– Nagyon helyesen cselekedett Putyin, amikor első lépésként a gazdasági élet szereplőit leválasztotta a politikáról. Ennek a folyamatnak, valamint az állami és magánpénzek szétválasztásának újabb lépcsője a Szibur vezetői ellen indult vizsgálat. A következő lépést az adminisztratív reformok jelentik, azaz a gazdasági döntések mentesítése a bürokráciától – húzza alá Sztyepasin, hozzátéve, hogy a korrupció így ma már Oroszországban sem nagyobb, mint máshol a világon.
Harmincöt éve volt a rendszerváltás
