„Oroszország mára már megváltozott”

„Oroszország az elmúlt évtizedben nagyon sokat változott, más ország lett. Éppen ezért idősebb politikusként azt tanácsolom a fiataloknak, hogy a sztálinizmus vagy 1956, a sérelmek egyoldalú, és megjegyzem, idejétmúlt felemlegetése helyett pragmatikusan közelítsünk egymáshoz. Így az elmúlt években mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatok is új lendületet kaphatnak, amelyhez további kedvező körülményeket teremt Oroszország utóbbi időben felgyorsult közeledése az Európai Unióhoz, a NATO-hoz és Amerikához” – hangsúlyozta budapesti látogatása befejeztével lapunk és a Népszabadság munkatársaival beszélgetve Szergej Sztyepasin exkormányfő, ma az orosz állami számvevőszék elnöke.

Rövid ideig, ám meglehetősen viharos időszakban, 1999. május 12. és augusztus 9. között, Jevgenyij Primakov után és Vlagyimir Putyin előtt töltötte be a miniszterelnöki posztot Szergej Sztyepasin. Komoly karriert futott be tehát Jelcin országlása alatt, míg most a Putyin-csapatba, a „pityeriekhez” sorolják. Így aztán belülről látta, látja a két rendszer, politikai stílus közötti különbséget. Jelcint sokáig hűséggel szolgálta, ezért, mint mondja, udvariatlannak tartaná most kritizálni őt. Szívesebben beszél tehát Putyinról, leszögezve, hogy vitathatatlanul más a stílus, de – teszi hozzá – a helyzet is. Putyin, mint mondja, nagy munkabírású, önálló döntéseket hozó, az országot valójában irányító vezető. Különösen imponálónak nevezi az exkormányfő, hogy a döntések előtt több véleményt is meghallgat, és nem csak a szentpéterváriakét, mint azt egyesek mondják. Belülről nézve talán a legszembetűnőbb Sztyepasin szerint a normális, így igazán jó hangulatot biztosító káderpolitika.
– Különböző emberekről, periódusokról, így eltérő utakról beszélhetünk tehát – szögezi le a befolyásos politikus. – Meg kell azonban mondani – teszi hozzá –, hogy a 90-es években sok döntést hoztunk, sok hibával, de Borisz Jelcin senkire nem mutogatott ujjal, a felelősség terhének nagy részét személyesen viselte.
Így volt ez az első csecsen háború megindításakor is. Ez idő tájt a KGB utódszervezetének tekinthető Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjeként, majd belügyminiszterként Sztyepasin is aktívan részt vett a csecsenföldi akciók irányításában. Azóta Oroszország túljutott a második csecsen háborún is, tavaly szeptember 11. óta pedig a világ is megértőbben viszonyul Moszkva törekvéseihez. A fegyverek azonban ma is dörögnek.
– Ami most Csecsenföldön folyik, az nem háború! Ezt nyugodtan állíthatom, hiszen az elsőben részt vettem! Én inkább extremista, terrorista, vallási felhangokkal kísért etnikai konfliktusról beszélnék – értékel a viszonyokat saját bőrén megtapasztalt Sztyepasin.
Mint mondja, tavaly szeptember 11. után valóban nyilvánvaló változás állt be az események politikai értékelésében, azonban nem csupán a retorika változott. Ennél is fontosabbnak tartja, hogy azóta bedugulni látszanak a csecsen harcosok utánpótlási vonalai is. Ennek meg is van az eredménye, hiszen a szeparatisták mintegy negyede elmenekült.
Szintén Sztyepasin belügyminiszterségéhez kapcsolódnak a szervezett bűnözés elleni első eredmények Oroszországban. Mint mondja, a kérdés korántsem megoldott, két területen azonban mára komoly eredményt sikerült elérni. Így látványosan visszaszorult a 90-es évek elején még sokakat rettegésben tartó utcai fegyveres bűnözés, a rablások, valamint megtört az etnikai alapon szerveződő bűnöző csoportok uralma is. Sokkal nehezebb volt azonban Sztyepasin szerint kiszűrni a hatalmi struktúrákba beszivárgó kriminális tőkét, megtörni az oligarchák befolyását.
– Putyin alapelve, hogy egyenlő távolságot tart a különböző pénzügyi csoportoktól – húzza alá a politikus, emlékeztetve arra, Jelcinnek 1996-ban gyakorlatilag ultimátumot adtak az újjáválasztását segítő oligarchák.
Jelenlegi pozíciójában, az állami számvevőszék elnökeként – akárcsak korábban kormányfőként – rálátása van a gazdaság, a piaci viszonyok alakulására, az állami és magánpénzek összefonódására, a tőke átláthatóságára és a korrupció nagyságára is. A vezetése alatt álló ellenőrző szerv több ügyben, így az Imperiál Bankéban vagy a kormánytag Akszjonyenko lemondásához vezetőben is tett feljelentést.
– Nagyon helyesen cselekedett Putyin, amikor első lépésként a gazdasági élet szereplőit leválasztotta a politikáról. Ennek a folyamatnak, valamint az állami és magánpénzek szétválasztásának újabb lépcsője a Szibur vezetői ellen indult vizsgálat. A következő lépést az adminisztratív reformok jelentik, azaz a gazdasági döntések mentesítése a bürokráciától – húzza alá Sztyepasin, hozzátéve, hogy a korrupció így ma már Oroszországban sem nagyobb, mint máshol a világon.