Hatás és ellenhatás jelentkezett a hét utolsó előtti, Wall Street-i tőzsdei kereskedésében. A fundamentális hírek mellett a Federal Reserve kamatpolitikája jelentette a másik legnagyobb dilemmát a tőzsdei befektetők és az elemzők körében. A jegybank elnöke tegnap tartotta beszédét, amelyből kitűnt, hogy a Fed a második negyedévtől vagy legkésőbb a második félévtől várja a gazdaság élénkülését, azonban Alain Greenspan igen óvatosan fogalmazott a trendforduló ügyéről. A Fed elnökének véleménye összhangban van a Blue Chip Economic Indicators által megkérdezett több mint ötven gazdasági szakértőével. Az elemzői felmérés szerint a tavaly október–december közötti visszaesés azért volt mérsékeltebb a korábbi várakozásokhoz képest, mivel a becsültnél nagyobb volt a magánfogyasztás. Greenspan beszéde előtt az amerikai tőzsdék igen erőteljes növekedéssel kezdtek, a magyar piac zárásakor a Dow Jones 0,15 százalékkal, a Nasdaq Composite 0,54 százalékkal erősödött. Némi döbbenetet, de nem túl jelentős visszahúzó erőt képviselt a Ford 35 ezer fő elbocsátásáról szóló bejelentése. A hír hatására a Ford Motor részvények ára négy százalékkal drágult. Az optimizmust fokozta még az is, hogy a tengerentúlon decemberben a várakozásoknál több mint háromszorosával, 0,7 százalékkal csökkentek a termelői árak. Az energiahordozók és az élelmiszerek nélkül számított magindex 0,1 százalékkal esett vissza. Bár a termelők számára ez nem túl kedvező hír volt, de a termelői árak csökkenése folytán az inflációs veszély egyre kisebb lehet, amely a gazdaság állapotának javulását jelentheti. A decemberi átfogó adaton belül a nagybani benzinárak 8,2 százalékkal zuhantak az előző hóról. A befektetők számára kedvező hírként jelentkezett, hogy Argentínában tegnap újból kinyitottak a devizapiacok. Ez volt az első kereskedési nap a pezó–dollár-paritás csaknem egy héttel ezelőtti megszüntetése óta.
Budapesten tovább folytatódott a csütörtöki drágulási hullám, amit a hazai papírok iránti fokozott érdeklődés és a nemzetközi emelkedések indukáltak. A BUX 33 pontos emelkedéssel nyitott, és már az első negyedórában további hatvan pontot emelkedett. A délelőtt további része lassú ütemű drágulással telt, majd az index kora délután újból nekirugaszkodott, és meg sem állt a 7780 pontos határig. A zárás pillanatában néhány pontos gyengülést szenvedett el a BUX, de értéke még így is korábbi szintjénél 197,19 ponttal volt magasabb.
A felfutást a csütörtöki üzletmenethez hasonlóan a blue chipek ára okozta, a Matáv, a Mol, az OTP és a Richter végigasszisztálta a kereskedést, és végül 14 milliárd forint feletti forgalmat csikartak ki a piacból. A nap legjelentősebben megugró papírja a Matáv volt, amelynek értéke 4,6 százalékot nőtt. Az OTP ennél kisebb, 4,4 százalékos bővülésben részesült, míg a Mol csak 1,2 százalékkal drágult. A gyógyszergyári szektorból a kilencvenforintos osztalékot adó Egis-papírok 2,8 százalékot, a Richter-részvények 0,3 százalékot nőttek. A tegnap tartott Egis-közgyűlésen a befektetők megszavazták az osztalék mértékét, amely a részvények névértékének kilenc százaléka lett. Az OTP árát vélhetően részben az a hír mozgatta, hogy az IRB többségi részének akvizíciója várhatóan februárban teljesen lezárulhat. A Molról olyan pletykák kezdtek terjengeni, hogy akár füstbe mehet a PKN Orlen privatizációjára tett próbálkozás, amely a befektetők számára akár kedvező is lehet, hiszen az olajipari cég adósságállományát ez az üzlet így nem terheli.
Lendvai Ildikó leleplezte Magyar Pétert, kiderült a titok