Túl a nyolcezres határon

Harmadszori kísérletre tegnap sikerült tartósan túllépnie a pesti tőzsde hivatalos indexének a nyolcezer pontot. Kedden és szerdán napközben hosszabb-rövidebb időre már „tesztelte” ezt a szintet a BUX, de majdnem egyévnyi kihagyás után a kereskedés végéig tegnap sikerült ezen a szinten maradnia. A nyitás előtt vegyes várakozásokkal tekintettek a piaci szereplők a részvényárak alakulása elé. Délelőtt az európai tőzsdék, délután a tengerentúli hírek segítették a növekedést.

Legalább annyian számítottak az árak esésére a kereskedés kezdete előtt az üzletkötők közül, mint ahányan a további emelkedésre. Már az első órában nyolcezer pont fölé került a BUX, s később szinte töretlenül tudott emelkedni. A napi csúcsa 8104 pont közelében volt, ahonnan a zárásig 8079,6 pontig ereszkedett vissza.
A vezető részvények mindegyike a nyertesek között végzett. A legnagyobb erő továbbra is az előző időszak sztárjának számító OTP-ben volt, amelynek kurzusa 2,6 százalékkal javulva a húszezer forintos szintet száz forintra közelítette meg. A megállíthatatlan áremelkedés élénk, kétmilliárd forintot megközelítő üzletmenetben teljesült. Hasonló érdeklődés mutatkozott a 0,6 százalékkal dráguló Matáv-részvények iránt. A Mol részvényeseit nem lepte meg a PKN Orlen hosszú ideje lebegtetett privatizációja. A lengyel olajipar privatizációját intéző Nafta Polska tegnap bejelentette, hogy elhalasztotta a döntést a legnagyobb lengyel olajipari vállalat, a PKN Orlen 17,58 százalékos részvényértékesítésének ügyében – jelentette az MTI. A közlemény szerint „a privatizációval összefüggő problémák bonyolultsága és a döntésnek a lengyel gazdaságra, különösen az olaj- és petrolkémiai ágazatra gyakorolt nagy hatása miatt szükség van a tárgyalások további elmélyült elemzésére”. A lengyel privatizáció irányítói már több alkalommal tértek ki a döntés elől, így a Mol-részvények tegnapi emelkedését nem akadályozta a bejelentés. A „felsőház” negyedik tagja, a Richter mindössze 0,3 százalékkal drágult, ám ha a BÉT-en lévő másik társaság – az Egis – 0,8 százalékos áresésével vetjük össze, már nem lebecsülendő az eredmény.
A közepes likviditású részvények közül a Danubius árfolyama tartotta előző napi, 3400 forintos szintjét, ám ez figyelemre méltó, 74 millió forintos forgalomban történt. Alig kisebb üzletmenetben 4,2 százalékkal erősödött viszont a Nabi. Ellentétesen mozgott a másik gépipari részvény, a 0,6 százalékkal gyengülő Rába, noha a társaság két új szerződést jelentett be. Ebben az évben 300-350 millió forint bevétele származhat az ISE GmbH-val autóalkatrészek szállítására kötött szerződésből, amely öt évre szól. A Bombardier Transportation 400 millió forint értékben rendelt a Rábától vasúti kocsikhoz való üléseket, amelyeket 22 hónap alatt kell szállítani. A társaság számításai szerint ez a két új megrendelés ellensúlyozhatja a Suzuki csökkenő igényeit.
A Rába árfolyamának csökkenése valószínűleg annak tudható be, hogy a társaság közzétette az USA-ban elért tavalyi exportjának értékét. A negyvenmillió dollárt meghaladó bevételek 40 százalékkal maradtak el a 2000-ben elérttől.
Délután az Amerikai Egyesült Államok szenátusának költségvetési bizottságában beszámolt Alan Greenspan, a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed elnöke. A nagy tekintélyű gazdaságpolitikus szerint az amerikai gazdaságban már láthatók a stabilizálódás jelei – tudósított az MTI. Greenspan leszögezte, hogy az USA gazdasága tavaly komoly ciklikus kiigazításon esett át, amelyet súlyosbítottak a szeptember 11-i terrortámadás negatív gazdasági hatásai.
Az előadás szövegét annak elhangzása előtt közzétették, s ennek nyomán a New York-i értéktőzsdék nyereséggel nyitottak. A Nasdaq Composite 33 ponttal, a Dow Jones 120 ponttal nyitott az előző napi záró értéke fölött.
Greenspan álláspontjával megegyező véleménnyel bír Glenn Hubbard, a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének elnöke, aki szerint az első negyedévben mérsékelt növekedés várható, amelyet a következő negyedévben erőteljesebb bővülés követ.