Ütemezhető képzés

A világ számos országában már régóta eredményesen alkalmazott hallgatói kreditrendszer a diákok munkájának mennyiségét és minőségét értékeli. A kreditpontok egy olyan relatív mérőszámot jelentenek, amellyel az egyetemi szakok tanterveiben szereplő tárgyakra fordítható együttes munkamennyiséget jellemzik. Az említett tárgy lehet kötelező vagy szabadon választható.

A rendszernek – amelyet már egyes magyarországi egyetemeken is sikerrel alkalmaznak – egyik érdekessége, hogy a tantárgyak elsajátításához szükséges munkamennyiségbe az előadásokon, tantervi és laboratóriumi gyakorlatokon való aktív részvételen kívül beleszámítják a hallgatók egyéni (könyvtárban, otthon) végzett munkáját, sőt a vizsgára való felkészülést is. A tárgyhoz mennyiségi mutatóként rendelt kreditponton túl eredményes vizsga esetén a tanuló megkapja a minőségi mutatót, azaz az érdemjegyet is.
Magyarországon most készülnek arra, hogy szélesebb körben is bevezessék a kreditrendszert, amely az európai kreditátviteli rendszerhez (ECTS) igazodik. Az ECTS fő célja a külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott résztanulmányok leghatékonyabb megszervezése, a hallgatói mobilitás elősegítése és a diák külföldi teljesítményének az anyaintézményben való teljes elismerése.
A tapasztalatok szerint a rendszert bevezető intézmények kötelezettséget vállalnak ugyan az ECTS alapelveinek elfogadására, de maguk határozzák meg az úgynevezett kreditakkumuláció mértékét. Ez azt jelenti, hogy még egy országon belül működő felsőoktatási intézmények esetében is nagyon eltérhet annak a megítélése, hogy például milyen szabályok szerint gyűjtik össze a pontokat a hallgatók, vagy milyen választási lehetőségeket kapnak, és hányszor kísérelhetik meg egy-egy vizsga letételét.
A kreditrendszerű képzés ugyanakkor rugalmasabb, a diákoknak nagyobb választási lehetőséget és a tanulmányok során egyéni előrehaladási ütemet tesz lehetővé. Emellett biztosítja, hogy a diák valamelyik kötelező vagy kötelezően választható tantárgy követelményeit más karon vagy más egyetemen, esetleg külföldön teljesítse. Ez a tanulási forma a hallgatói mobilitás biztosítása mellett megkönnyíti a képzési szintek közötti átmenetet, és lehetőséget ad a pályamódosításra is. A rugalmas kreditakkumulációs rendszer esetén az évismétlés fogalma is értelmetlenné válik, mert nincs a régi típusú képzési formából jól ismert elveszett fél- vagy egész év a hallgató számára. További előnyt jelent, hogy az egyéni tanterv kialakításának lehetősége megnöveli a diák felelősségtudatát. Egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy a választási lehetőségek növekedése miatt a hallgatóban magasabb szintű motiváció alakul ki a tanulás iránt. A felsőoktatási intézmények képzése is átláthatóbbá válik.
Magyarországon kormányrendelet kötelezi a felsőoktatási intézményeket, hogy vezessék be a kreditrendszerű képzést. Az egyetemek, főiskolák többsége a 2002/2003-as tanévtől már alkalmazza is ezt a rendszert. Hazánkban is elfogadták az ECTS azon ajánlását, hogy egy szemeszterhez átlagosan harminc kreditpontnak megfelelő munkamenynyiség rendelhető. Ez azt jelenti, hogy egy pontot harminc tanulmányi munkaórával lehet elérni. Ebben a képzési formában a félév és a szemeszter fogalma nem minden esetben ugyanaz. A hallgató egy szorgalmi és vizsgaidőszakból álló félév alatt egy szemeszternek megfelelő harminc kreditpontnál többet és kevesebbet is teljesíthet.
A hallgatók pályamódosítása történhet az intézményen belül, a karok között, egyetemek között, vagy főiskolára is átmehetnek, esetleg fordítva. Ilyenkor biztosítani kell a kreditátvitelt számukra. Ugyanez vonatkozik az anyaintézményen kívül teljesített tárgyakra is. A felsőoktatási intézményeknek a képzési struktúra kialakításakor adott szakok tantervében meg kell határozniuk a kötelező tárgyak arányát és a kötelezően választható tantárgyak halmazát. Ehhez hozzá kell rendelniük az összegyűjthető kreditpontok számát. Ugyanez vonatkozik a teljesen szabadon választható tantárgyakra is. Mivel bizonyos ismeretek elsajátításához elengedhetetlen más tárgyak anyagának az ismerete, a kötelező és a kötelezően választható stúdiumok esetében be kell tartani az előírt tanulmányi rendet. A választható tárgyak nyitást jelentenek a szorosan vett szakmai ismeretektől eltérő ismeretek megszerzésére, az ezzel kapcsolatban befektetett munka elismerésére.
A rugalmas kreditrendszerű képzésben a hallgató megválaszthatja a haladási ütemét, de nem cél a tanulmányok idejének meghosszabbítása. A diák az átlagosnál akár gyorsabb haladási ütemet is választhat.
A rendszer beindításakor már működniük kell az intézményben a számítógépes hallgatói információs hálózat lényeges elemeinek. Erre azért van szükség, mert a diák a számítógép előtt ülve válogathat a tárgykínálatból egyéni tanrendje kialakításához. A hálózaton keresztül adhatja meg tanrendjét a tanulmányi osztálynak és jelentkezhet a vizsgára. A rendszer segítségével választhatók ki az egyes tantárgyakra jelentkezők, azon keresztül lehet visszajelzést adni a hallgatóknak, és csak így követhető előrehaladásuk és számítható ki a kreditindex.