Összesen 15,2 milliárd forintból gazdálkodhat az idén Zugló önkormányzata, ha a testület mai ülésén változtatások nélkül fogadja el a tervezetet. Kállay Miklós, a kerületi pénzügyi bizottság fideszes elnöke lapunknak elmondta: a tervezet szerint az idei büdzsébe kerül be a Paskál-terület eladásából származó 2,1 milliárd forint. Az ellenzéki képviselő szerint egy ekkora összeg felhasználását több évre kell megtervezni, ám ez a költségvetési rendelettervezetben elmaradt. Kállay úgy véli: ennek az összegnek csak a töredékét fordítják az elengedhetetlen önálló bevételi források növelésére. A pénzügyi bizottság ülésén a költségvetési vitában úgy tűnt, hogy Zugló legkésőbb 2003-ra feléli a Paskálból származó bevételét.
Az MSZP–SZDSZ költségvetési filozófiája továbbra is az állami források és normatívák emelésén keresztül kívánja elérni a forrásnövekedést.
A kerület vezetése súlyos többletkiadást „generál” azzal, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó mértékben, politikai okból növeli intézményei dologi kiadását a racionalizálás helyett. Kállay Miklós felhívta a figyelmet: szomorú tény, hogy Zugló lakossága évről évre csökken. A kerület hangoztatott fejlődése ellenére 220 fővel kevesebben élnek a kerületben. Az egészségügyi intézményrendszer többletfinanszírozása jelentős terhet ró Zugló minden polgárára, és ez igaz a városüzemeltetési kiadásokra is.
A fideszes képviselő rámutatott arra is, hogy az önkormányzat könyvvizsgálója, a Perfekt Audit Rt. maga kényszerült megállapítani: Zugló 2002. évi büdzséje „választási költségvetés”.
A bizottsági elnök szerint ez azt jelenti, hogy Zugló nem a jövőnek, hanem a jelennek készíti a költségvetést, a hosszú távú, kiszámítható gazdálkodásról teljesen megfeledkezve.
Az ellenzék választ vár arra is, hogy miért nem tartalmazza a büdzsé tervezete a közel 900 millió forintnyi értékpapírban tárolt forrást, amelyre eddig semmilyen kötelezettséget nem vállalt az önkormányzat. A belterületi földek ellenértékével kapcsolatos szerződések miatt interpellálja a polgármestert Fodor Attila fideszes képviselő. Az önkormányzat ugyanis 1999 novemberétől kezdődően négy céggel is sikerdíjas szerződést kötött, hogy segítsenek behajtani a belterületi földek ellenértékét az ÁPV Rt.-től. Fodor Attila interpellációjában felhívja a figyelmet: a privatizációs szervezet már 1999-ben jelezte az önkormányzatoknak, hogy a jogos követeléseket mindenképpen kifizeti. 2000 tavaszán pedig levélben értesített minden polgármestert arról, hogy a kifizetendő összegeket a tényleges teljesítés napjáig évi húszszázalékos kamattal adja át az önkormányzatoknak, így azokat a felülvizsgálat ideje alatt sem éri kár. Az ÁPV Rt. a levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy a követelés behajtása érdekében megkötött szerződések felesleges, vissza nem térülő kiadásokat okoznak, mert a privatizációs szervezet önként teljesíti a kötelezettségeit. Az interpelláló képviselő arra kíváncsi, hogy kit terhel a felelősség a meg nem térülő többletkiadások miatt.
A miniszter büszke a honvédek teljesítményére.
