Valódi piacra vágyó nagyfogyasztók

Nem a gázpiac megnyitásának mértékét kifogásolják az ipari nagyfogyasztók, hanem a törvényi szabályozás ellentmondásait szeretnék feloldani.

Több mint egy éve, 2000 novemberében lépett életbe a földgáz kettős árszabályozása, ami az ipari nagyfogyasztóknak 47 százalékos áremelést jelentett. Ez a diszkriminatív intézkedés – amelyet az Alkotmánybíróságnál is megtámadtunk – nem oldotta fel a hazai gázpiac ellentmondásait, sem a Mol Rt. problémáját, vagyis a gázágazat veszteségét nem oldotta meg, sem a fogyasztói árak piacivá tételét nem segítette elő – mondta lapunknak Drucker György, a nagyfogyasztókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) főtitkára.
A kormány tavaly év végén elfogadta a gázellátásról szóló törvény tervezetét, amely előrevetíti a 2003-ra tervezett piacnyitást és meghatározza a liberalizáció feltételeit. Az IEF álláspontja a gáztörvénytervezettel kapcsolatban már az előkészítés időpontjában, hogy a törvény tervezete nem a fogyasztói előnyök mentén rögzíti a gázipari piacnyitás feltételeit. Néhány kimondottan problematikusnak tekinthető meghatározást mindenképpen érdemes kiemelni: a közüzemi szerződések megszüntetésére előirányzott 18 hónap indokolatlanul és elfogadhatatlanul hosszú, ennek következtében a tényleges piacnyitás csak másfél évvel a gáztörvény hatálybalépése után következik be. Nem világos, miért jó a fogyasztóknak a közüzemi földgáz-nagykereskedő létrehozása, ezért ezt feleslegesnek tartja az IEF. Aggályos a Magyar Energia Hivatal importkorlátozási lehetősége, ugyanis ez veszélyezteti azt, hogy bárki is szabadpiaci földgáz-vásárlási szerződéssel cserélje fel eddigi közüzemi szerződését. Szintén érthetetlen a célvezeték-építés korlátozása (a Magyar Energia Hivatal engedélye szükséges a „legkisebb költség” elvén nyugvó vizsgálat alapján), hiszen ezzel az utolsó lehetőséget is minimalizálja a tervezet a szabadpiac létrejöttére. Drucker György szerint mivel a törvény tervezete nem rendezi ezeket a piacnyitást hátrányosan érintő felvetéseket, jelenleg nem várható, hogy az ismeretes árszabályozási anomáliákat a piacnyitás fogja megoldani; aligha várható tényleges feljogosított fogyasztó létrejötte a tervbe vett piacnyitási feltételek között. A nagyfogyasztók a piacnyitás kezdeti mértékét sohasem tekintették lényeges kérdésnek, elfogadták a kormányzati álláspontot, vagyis a fokozatos nyitást az EU-direktíva szerinti mértékben. Ugyanakkor nem ellenezték a Mol álláspontját sem; teljes, százszázalékos nyitást lenne célszerű bevezetni.